Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

Így szakad ketté az ország - szomorú adatok Magyarországról

  A gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak - ez derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, melyben megbecsülte a települések vásárlóerejét - amely az életminőség egyik fontos szegmense - a 2009-2016-os évekre. 
 Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget.
  A GKI Gazdaságkutató Zrt. megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre, amelyhez a NAV és a KSH megfelelő adatsorait (nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások) használták fel. Ebből kiderül, hogy a 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein, ám a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak. A legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség.
  Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1-1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2-1,4 millió forint volt, 787 településen és 4 kerületben. Átlag feletti 1,4-1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.

  Elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak.
  A 2016-os helyzetet árnyalhatják a hét év alatt végbement változás - a kutatóintézet megnézte azt is, hogy vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban.
  A 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változás - az infláció nélkül is! - negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése - jegyzi meg a GKI elemzése.
  Az adatok alapján 677 településen és 2 kerületben átlag alatti, 15-30 százalékos volt a nominális vásárlóerő gyarapodása. Átlagos (30-45 százalékos) 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80 százalék feletti növekedés volt.
  A GKI szerint az adatokból az látszik, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak.

Fotó forrása: Shutterstock.
Forrás:napi.hu

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1