Navigáció

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók.

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Új információk az amerikai globális lehallgató-rendszerről – téged is kilőhet egy drón

Az NSA által koordinált globális lehallgató rendszer évtizedek óta működik. Most többet megtudhatunk új feladatairól, amelynek keretében például az egész világra kiterjedően végzi el emberek mobiltelefonjának geolokációját és kulcsszerepet játszik a drónok támadásának koordinációjában. Ausztráliában viszont egyre idegesebbek a politikusok az ottani bázis miatt.

 A második világháború derekán megszületett az Egyesült Királyság és az USA titkosszolgálatai között a BRUSA COMINT (communications intelligence) egyezmény, melyet 1943. május 17-én ratifikáltak. 1946-47-ben aztán kibővült a szövetség Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző ügynökségeivel. Így jött létre az 1948-ban megkötött titkos UKUSA megállapodás, illetve szövetség, amelynek tartalma és hatálya napjainkban is érvényes.

A globális megfigyelés rendszere

Az UKUSA szövetség fő koordinátora az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA). A szövetség alapító szervezetei: az angol GCHQ (Government Communications Head Quarters), a kanadai CSE (Communications Security Establishment), az ausztrál DSD (Defense Security Directorate) és az Új-Zélandi GCSB (General Communications Security Bureau).

A közösen működtett, úgynevezett Echelon rendszer egyik ékes példája a mesterséges intelligencia nagy kiterjedésű használatának. Földi megfigyelő bázisok, hét tengeren működő kémhajók, tengeralattjárók és szigorúan titkos műholdak tucatjai „figyelik” 30 000 kilométerrel a fejünk felett az egész emberiség globális kommunikációs hálózatának forgalmát. A rendszer egy kifejlett lehallgató rendszer, mely támogatja a fordítást, beszédfelismerést és a pár szavas kereséseket. A megfigyelők betekintést nyernek a telefonbeszélgetésekbe, e-mailekbe és rádióadásokba.

Óriási központ Ausztrália szívében

Egy oknyomozó lap a napokban friss információkat közölt az ausztráliai Pine Gap bázis működéséről. Ezen a bázison, akárcsak az angol Menwith Hill-ben, amerikai tisztek dolgoznak együtt helyiekkel. A lap beszámolójából kiderül, hogy míg korábban Pine Gap főként a nemzeti érdekeket alátámasztó hírszerzéssel foglalkozott, addig mára főként az amerikai katonai és terror-ellenes műveleteket támogatja azonnali bemérésekkel. Kulcs-szerepet játszik azon drón támadások koordinációjában Jementől Pakisztánig, ahol bár több szélsőséges muszlim vezetőt sikerült likvidálni, de egyben több száz civilt is.

 Hullanak a civilek Trump színrelépése óta

 

Ezen aggodalmak csak felerősödtek Trump hivatalba lépése óta, aki drámai mértékben lazította a dróntámadások szabályait, amelyek éppen a civilek életét volt hivatottak védeni. Az Airwars csoport felmérése szerint Trump elnöksége alatt gyakorlatilag kétszeresére nőtt a civil áldozatok száma az Iszlám Állam elleni hadműveletekben.

De mivel Trump éppen kereskedelmi háborút tervez Kínával és az elmúlt órákban újabb hadgyakorlatot kezdett Dél-Koreával, Ausztráliában a politikusok egyre idegesebben figyelik a fejleményeket. Darwin, az észak- ausztrál város (és kiemelten fontos hadikikötő) csupán 5750 kilométerre fekszik Phenjantól, amely egy interkontinetális ballisztikus rakéta hatótávolságán belül van. Egy esetleges konfliktusba jó eséllyel sodródna be Ausztrália is. Pine Gap pedig a hadműveletek középpontjában találná magát.

Káncz Csaba jegyzete.

Rovatok: 
Politika
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1