Navigáció

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók.

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Bárhogyan is, de munkavállalásra kell ösztönözni a magyar időseket

 
Angel Marianna
Angel Marianna

ÚJSÁGÍRÓ. 2017. 03. 22. 08:23

A munkaerőhiány, az alacsony bérek és a nyugdíjak kérdése egyre inkább összekapcsolódik. A választásokhoz közeledve pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a magukat kormányképesnek tartó politikai erőknek mondaniuk kell valamit ebben a kérdésben is. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a pártoknak milyen problémákkal, és megoldási nehézségekkel kell szembenézniük ebben az ügyben.

A Policy Agenda szerdai közleménye szerint a magyar közéletben már nincs vita abban, hogy jelentős a munkaerőhiány az országban. Ez nem mindenhol azonos módon jelenik meg, de a következő évek komoly társadalmi-gazdasági kérdése vitathatatlanul ennek megoldása lesz. Elemzésükben arra jutottak, hogy ha egy politikai erő túl akar lépni az elmúlt hét évben megszokott színvonalú politikai vitákon, akkor megoldási javaslatokkal kell előállnia.

A nehézséget az jelenti, hogy a munkaerő hiányának a kérdését erősen érintik az alacsony bérek, a mostani nyugdíjak mértéke, valamint a nyugdíjba vonulás szabályai is. Ráadásul jelen van, mint politikailag szintén érzékeny terület: a külföldi vendégmunkások helyzete

-írják.

A közmunka kiiktatása a kormány beismerése lenne

A munkaerőhiány megoldásának alapesete lenne, ha a most inaktív vagy a nem itthon dolgozókat újra munkába állíthatnák, illetve lehetséges az is, hogy a gazdaságon belül csoportosítják át a munkaerőt, így a közmunkásokat, a közszféra vagy más ágazatok felesleges dolgozóit. Ez azonban statisztikai értelemben semmit sem javítana a foglalkoztatási helyzeten, miközben számtalan problémát vetne fel. Az a lehetőség ugyanis, hogy a közmunkások munkahelyei egy döntéssel megszüntethetőek, azt jelenti, hogy az általuk végzett munkát a továbbiakban senki sem látja el. Ez persze nyilván akkor fogadható el, ha eddig ezekre a munkákra valójában nem volt szükség.

Ez viszont a kormány részéről a teljes beismerése lenne, hogy a közmunkarendszer irányítása nem volt hatékony

 

– mutat rá a Policy Agenda. Hozzáteszik: amennyiben a közszférából irányítanak át embereket a versenyszférába, akkor szintén felvetődik az a kérdés, hogy az állam mely feladatait nem végzi el a továbbiakban. Jelentős munkaerő-felesleg ugyanis nincs a mostani rendszerben. Szerintük félmegoldás lenne a belső átcsoportosítás, mert csak újabb, jelenleg nem dolgozó, vagy nem itthon dolgozó munkaerő bevonása lehetséges.

Forró témák: nyugdíjak és munkabérek

Értékelésük szerint ahhoz, hogy a munkaerőhiány kezelésére szakmailag és politikailag is eladható megoldást lehessen kidolgozni, szembe kell nézni egy másik kérdéssel is, ez pedig a nyugdíjrendszer. Ha alacsony a tényleges nyugdíjkorhatár, akkor sokan kilépnek a munka világából, ezzel növelve a munkaerőhiány okozta problémákat. Az Orbán-kormány által végrehajtott korhatár előtti nyugdíjrendszer leépítése ebből a szempontból logikus lépés volt, 2010-hez képest majdnem öt évvel nőtt az öregségi nyugdíjba menők átlagéletkora.

A kormány egy lyukat ütött a rendszeren, amikor teljesítette választási ígéretét, és 40 év szolgálati idő után legalább 140 ezer nőt előbb elengedtek nyugdíjba. Ezt a kedvezményt legutoljára az OECD kritizálta, és javasolta megszüntetését. Erre azonban ebben a kormányzati ciklusban szinte biztosan nem kerül sor, mert politikai értelemben hatalmas visszalépést jelentene a Fidesz számára

– írják.

Szavaik szerint arra sincs reális lehetőség, hogy olyan párt kerüljön hatalomra, amely a nyugdíjba vonulás lehetőségét tovább tolja, és ezzel tesz ígéretet a munkaerőhiány kezelésére.

 

Marad az „ösztönzők” kitalálása, azaz nem a nyugdíjba vonulás lehetőségének, hanem a „jobb élet reményének” szempontjából meggyőzni az időseket a további munkában maradásra. Ez persze lehet negatív ösztönző, vagyis jelentheti a nyugdíjak alacsonyan tartását, és ezzel a megélhetés lehetőségének megnehezítését. Ez a cinikus magatartás nehéz helyzetbe sodorhatja azokat, akik betegségük, korábbi munkakörük miatt ténylegesen nem képesek a munkaerőpiacon való maradásra. Emellett jelentős rétegek vannak, akik számára az alacsony nyugdíj csak családi kiegészítéssel elegendő a napi létszükségletek fedezésére.

A másik lehetőség – és ebben komoly potenciál van – a béren keresztül elérni, hogy a nyugdíjkorúak minél tovább dolgozzanak. 2010-ben – az Eurostat adatai alapján – a magyar átlagbérhez képest egy 60 év felettinek az átlagbére 21,4%-kal volt magasabb. Egy 30 év alatti dolgozó és egy idősebb munkavállaló átlagbére között 42,4% volt a különbség. 2014-ben (ez az utolsó adat) a 60 év felettiek az átlagbérhez képest már csak 11,3%-kal kerestek jobban, és a pályájuk elején járókhoz képest már csupán 30,5% volt a különbség. Azaz az idősek munkabére éppen rossz, azaz csökkenő tendenciát vett az elmúlt években.

A politikai ördöglakat

A fentiekben bemutatott okok miatt politikai értelemben nehéz jó megoldást adni a munkaerőhiány és a nyugdíjak problémájára. Abban szinte konszenzus van, hogy alacsonyak a bérek – állapítja meg a Policy Agenda. Mint írják,

az alacsony bérek emelése állami eszközökkel szinte minden szegmensben lehetséges, csak a költségvetés tűrőképessége dönti el, hogy milyen mértékben.

Hozzáteszik: munkaerőhiány szempontjából azonban a bérek növelése csak az elvándorlás lassítására, vagy néhány területen a megfordítására lehet  alkalmas.

 

A közmunkások és a régóta munkanélküliek képzettségi helyzete miatt nem lehet azonnali eredményeket várni munkába állításuktól. Igazi tartalék főleg az idősek körében van, akiknél szintén az a kérdés, hogy van-e olyan politikai program, amely egyszerre kedvező számukra (például rugalmas nyugdíjazás lehetőségével), és minél tovább munkában tartja őket (lehetőleg pozitív ösztönzőkkel). A jelenleg kormányon lévők passzív helyzetben vannak, hiszen ők már letették elképzeléseiket az elmúlt hét évben a választók elé. Az a kérdés, hogy az ellenzéki oldalról lesz-e olyan párt, amelyik hihetőnek, és szerethetőnek tűnő ajánlattal áll ki. Ez sok százezer szavazat sorsát döntheti el.

Rovatok: 
Életmód
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1