Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

Elidegeníthetetlen

Luther Mártonhoz zokogva tért vissza Elza asszony azzal, hogy sok minden történt vele, s bizony eladta lelkét az ördögnek, mire a válasz így hangzott vígaszul: azt semiképpen nem tehetted, mert a lelked nem a tiéd, - a lélek az Istené!

Legalább ekkora örömet jelentett a polgári jogaink megszüntetésére, de bár megcsorbítására törekvőkkel szemben az a megfogalmazás, amely a  Közép-kelet Európa történelmi áttekintés, jelenlegi gondok, jövőkép-kerekasztal-beszélgetésben a rendezvény vezetője Petőc Kálmán történész megfogalmazásában így hangzott el: „Az emberi jogok elidegeníthetetlenek!” Most nem vagyok biztos, - a továbbiakban ott hangzott el, - vagy a lelkiismeretemben visszhangzott: „ez nem is képezheti alku tárgyát!”, sem kénytelenségből, kényszerűségből, gyengeségből, körülményektől  való félelemből enged álláspontjából: a vezető személyiség, tanult tudós, egyszerű ember. Egyszerűen nem adhatod el a Szentkorona és a jog méltóságát! – mert olyan jó ismételni: az emberi jogok elidegeníthetetlenek! Tudta is ezt a néplélek.

Ugyan már az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy,  Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek most minket is születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a történy előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális művelődéshez való jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, a magántulajdonhoz, élelemhez, neveléshez és munkához való jog, védelemhez való jog a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmóddal szemben és az ok nélküli súlyos büntetés elől. Jog a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadság gyakorlásához. Az „elidegeníthetetlennek” deklarált emberi jogok további  felsorolásához vagy folytatásához, parafrazálni tartozom, a „tollam szivárványba mártom” kifejezést, ha csak arra gondolok, hogy mit is ért meg, illetve mit élt át az úgymond „vasfüggöny (Csörcsiltől a kifejezés) mögött élő(?) kelet-európai nép és természetesen köztük a kisebbségi magyarság, -  akkor valóban igaz, „ahol a politika kezdődik, ott a tisztesség véget ér, és ahol a jogállamiság, mint olyan  megszünik, ott a változást követő politikai számonkérés nagy felelősséggel jár, és felmerül a nemzetpusztítás merényletének alapos gyanúja is. Mint ismeretes, a  nyilatkozatot a II.világháború  borzalmai ihlették és azt 1948. december 10-én fogadták el. Az csak természetes, hogy az  ENSZ-közgyűlés 1950 ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. A nyilatkozatot John Peters humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg  -  az ENSZ kérésére, -  többek között Eleanor  Roosvelt  egyesült  államokbeli  First  Lady, René Cassin  francia  bíró és Charles Malik libanoni diplomata, P.C.Chang kínai professzor segítségével. Az ENSZ Közgyűlés egyhangúlag megszavazta, de nyolc ország – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia tartózkodott a szavazástól...Kritikus és kemény cikket tett közzé Elizabeth Kendal Vallásszabadság Imafüzetben december közepén – címmel. Ebben a szekularizáció megdöbbentő hatásait elemzi, amint azok az Eu Bizottság  2011. januári döntése óta érzékelhetőek. A „szabad”, de önmagát önként megbéklyózó Európa képviselői (Romániából magyarok is!) ekkor fogadták el azt a szabályozást, mely szerint helye van kontinensünkön a muszlim, hindu, szikh, zsidó, kínai ünnepeknek és az Európa Napoknak. Ezzel még nincs is gond, de azzal már igen, hogy szó sem esik ebben a karácsonyról és húsvétról. Ki és mit is képvisel a nemzeti és keresztyéni önazonosságunból? (szerk) Milyen Európában élünk hát (kérdezi joggal!), fognak élni gyermekeink, unokáink? Kenddal cikke nyomán gondoljuk át, mi mindent lehet és kell tennünk ezért az Európáért nekünk, magyar keresztyéneknek  - hívja fel figyelmünket Karácsonytól és „megszabadít” az EU? Rövid írásában Békefy Lajos.

Csupán, mint érdekességként nyilvántartott tényt említem meg, hogy a 2011. szeptember 6-i módosítás szerint a Guinness rekordok könyvében a nyilatkozat a világ legtöbb nyelvre  lefordított dokumentuma: eddig 337 nyelvre és nyelvjárásra.  Ehhez közvetlen kapcsolódó – szerénységre jellemző - közlésem,hogy Erdélyben most 138. évvel ezelőtt tartották a Háromszék vármegye alakuló ülését.

Igen sok elidegeníthetetlen  jogi kérdés tisztázása, vagy esetleges félreértés és nézeteltérés elkerülése végett, alkalmasnak mutatkozna e tény néhány nyelvre történő lefordítása.

Intelemként is felfoghatjuk a Párizsban történt vérengzést. Itt is  -  mint mindenütt a világon,  -  sokkal többről van szó. Nyilván, Európa vezetőinek újra át kell gondolniuk  a „terrorizmus elleni küzdelmet”.

Pásztori Tibor Endre

Rovatok: 
Publicisztika
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1