Navigáció

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók.

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Erősen

Latin-amerikai rizikószakma: az újságírás. Lelemény-ötlet a feltalálótól alkotott, de nem szabadalmazott műszaki eljárás rizikószakmája:a magyar találmány. Erősen veszélyes mindkettő. 

Lehetséges kockázati tényező, a rizikófaktor  a szabadalom felhasználását és müködését engedélyező, ellenőrző hatóságtól, a védjegy-birtokos erősségétől, a licenctulajdonostól függ. Ha erősen ver a szív, az szívgond; ha erősen bizonytalan egy újabb magyar találmány, az éghető víz sorsa - az nemzeti űgy. Világra szóló találmány. Nobel díjra érett.  A  világ leggazdagabb országa lehetne ezzel a találmánnyal. Sajnos nagy a valószinűsége, hogy mint magyar találmány, ez is külföldön fog termőtalajba hullni. Hát most és ezután mindannyiszor ez maradjon itthon és éljünk mi úgy mint az Emirátusokban. Az algyői olajat már kiárulták. Azzal a kinccsel sem tudunk mit kezdeni, amink van. Fogjunk össze erősen, hátha lesz valaki, akinek nemcsak a saját érdeke fontos hanem országunk sorsa is érdekli. Terjesszük, mert az információ hatalom, - ha mindenki tudja, már közügy!

USL (Szociálliberális Szövetség) – Románia nem fenyegetett újságíróinak Ponta saját pártja vezető testületének zárt ajtók mögötti szerdai ülésén kijelentette, kormánya első döntésként érvényteleníteni fogja a magyar kar létrehozásáról szóló határozatot, amelyet még  Mihai Razvan Ungureanu  kabinet fogadott el, - hogy Erdélyben a magyar nyelvű orvosképzés, Marosvásárhelyi Orvosegyetem (MOGYE) magyar oktatóinak és hallgatóinak erős küzdelme hiábavaló legyen. A korábban kizárólag magyar tannyelvű egyetem nagyon komoly hagyományokkal bíró igen magas szinvonalú szakmai intézményt szakszerűen, erős bevetéssel már a Ceausescu-éra elején kezdték elrománosítani. Ponta román miniszterelnök úr a Székelyföld Nyergestetejére érkezett, - ez a látogatás önmagáról és önmagától fog beszélni -  ide nem szüséges sem a logikai összefüggés keresése, sem a kibontakozó zászlóháború vagy a nyelvi jogok érvényesítésének és gyakorlati alkalmazásának vizsgálata, illetve ezzel kapcsolatos magyarázat akár a közigazgatás akár a közszolgálat területén. A magyarul beszélők számára – Románia a nemzetközi jogi vállalásainak megfelelően(!) –  keresi a választ egy politikai a helyzetfelmérő elemzőcsoport..Ha erősen ver a szív, az szívgond; ha erősen nyít, zár, akkor már nemzetpolitikai erkölcs. A magyar kormány nagyon is fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a MOGYE mellett; mi pedig a Ponta – látogatást fogjuk okosan kihasználni a válsztásokra nézve...

Csak Czegő Zoltánnak van igaza a Nyírő József hazahozatala és újratemetése körül kialakult idétlen (enyhe kifejezés!) vitában. Mert az csak „elképesztő” lehet, hogy Székelyföldön Székelyudvarhely polgármestere nem fogadja be, illetve feltételekhez köti az 59 éve Madridban elhunyt, egyik legnagyobb székely-magyar író hamvait. Bunta Levente polgármester legutóbbi levelében ezt írja: „Azt szeretnénk, ha Nyírő újratemetése politikamentes lenne.Nehezteltük, hogy kampányidőszakban szervezik meg ezt a szertartást, ráadásul egy olyan civil szervezettel együttműködve, melynek a hitelessége kérdéses. Nem vagyunk mi köpönyegforgatók, még azt sem tettük szóvá, hogy az író rokonai beleegyeztek vagy sem az újrahantolásba. Mi a szabályokat betartottuk, és előre jeleztük, hogy a Patkóban elkezdődhetnek a városszépítő munkálatok – lehet, ha felszedik a kockaköveket. A pünkösdi ünnepség során tapasztalható forgalmas közlekedés miatt inkább a Szent Miklós plébánia előtti téren rendezzék meg a búcsúünnepséget.” Azt is elmondta, hogy „Székelyföld a székelyeké,” majd a bölcsen hozzátette: „Mi azt javasoltuk, hogy Székelyföld határánál adják át a hamvakat egy székely küldöttségnek, ahonnan már mi, székelyek rendezhetjük meg a szertartást.”Szemfényvesztés késült itt. Annak idején  egy jeles településen gyönyörű kút új külsőt kapott, azonban  a víz ártalmasságán ez nem változtatott Ugyanígy cselekszik, aki kifelé vallásos külsőt ölt fel, templomba jár, vagy látszólag lelki életet él, azonban nem belső szükségességből, hanem csak formaszerűleg, „tisztességből”; aki jámbor szavakat használ, nemes tanácsokat ad, szíve azonban telve gonoszsággal, önzéssel s istentelenséggel és éppen ezek eltakarására vesz lel vallásos, erkölcsös mezt. Az ilyet képmutatónak, farizeusnak nevezik. Jó tudni, hogy Jézus már akkor megbocsátást kért az ilyeneknek. A Háromszék független napilap hasábján Simó Erzsébet + (közélet) újságíró úgy „esett” Czegő Zoltán írónak, költőnek - a „székely-méltóság” védelmében, - hogy annak személyét igen bántó kifejezés olvasásakor jobban ver az olvasó szíve. Ha erősen ver a szív, az szívgond; ha erősen szorít és változó, akkor már szívszorító, de áruló.

Igazi erőssége a látható és láthatatlan világmindenségnek az erőtelenségben rejlik.Vannak olyan helyzetek is az életben, amelyekben az igazmondás és az egyszerűség a legjobb furfang a világon. Az emberi szívnek minden megnyilatkozása, minden vágya, vonzalma, mondhatjuk: lelkiségünk a törékeny és mégis erős isteni szikrában él. Hatalmába keríti a lélek templomának kisugárzását is, uralkodik, vezet bennünket az életben. Az örömről, a boldogságról olyan fogalmaink vannak, hogy a kapott bőséges kincseket kunyhókban, palotában élt elődeinktől mindig  készletként  szép, felemelő ünnepi találkozások során tudjuk megőrzésre átadni. Inséges, fájdalmas évekből is szép, gyönyörű jellemeket, jellemképeket kaptunk s büszkén és féltő szerettel örömkönnyek záporában és ölelések biztatásán nyújtjuk át, azoknak akiket mi vállaltunk családban, iskolákban, nemzetben. Hogyha az ember az Istent birja, az Urat, a Krisztust megnyerte, és ebben valami földfeletti, égi, csendes, befelé irányuló örömet érez: ezt nem minősítheti senki nevetséges örömhervasztásnak...

           Az erő örömét hirdette a német „vaskancellár” államférfi Otto von Bismarckban; a magyar nemzet örömét  az  erősség  -   a vérpadon is!  -  amely átnyúlik az örökkévalóságba.

           Pásztori Tibor Endre   

Rovatok: 
Publicisztika
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1