Navigáció

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók.

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Kulcslyuk

     Látványszelíden búcsúzik a nyár, a költöző madarak és eindulnal gyermekeink a harmincöt hétből, 173 tanítási napból álló 2015-2016-os tanévbe az oktató-nevelő munkát végző pedagógusainkkal: a szakmai, anyagi és személyi feltételek biztosításával.
     Legfontosabb mindig az, ami hiányzik, - és ilyenkor leginkább a tanfelügyelőségek fáradoznak, akiknek birálata ugyancsak szezonszerűvé válik. Már az elvárásoknál maradva, a pedagógusoktól azt várjuk, hogy segítsék tanítványaik képességének, tehetségének minél hatékonyabb és sokoldalúbb kibontakozását, - személyiségüket tisztelve, neveljék őket méltóságos kötelességtudásra, -  vidám fiatalokká. A tudomány annak a bonyolult, kifinomult éa bámulatba ejtő Világegyetemnek a kifürkészése, amelyben élünk. Akik ezzel foglalkoznak, legalább alkalmanként átélik azt a felszabadult örömet, amelyet Szókrátész a legteljesebb emberi élménynek nevezett. Rá kell jönni, hogy a dolgokat megismerni nem kötelesség,  hanem  gyönyör.  (Hegedüs Géza)  A reménytelenség  kínos esztendeiben, ami nem biztatott semmi kilátással az örményvölgyiek ősi „munkadala” emlékeztetett sokatat a fájdalmas nehéz gyermekévekre:

        „ Elmúlnak a bánat napjai egyszer
          Mint téli napok, úgy jönnek és mennek.
          A fájdalmak soká nem időznek,
          Mint bolti vevők, úgy jönnek és mennek.”

     Nagy tényező a rendszeres oktatást nyújtó intézmény a társadalmi életben Jó tudnunk, hogy minden „nagydolog” először a szívben születik. És a tanulóból akkor lesz tanítvány, ha érzi, hogy „szívben hordozott”. Az Iskola pedig a társadalom, a nemzet szíve. Legtöbbször a kulturált, minden igényt kielégítő oktatás megvalósulását várjuk a felújított és korszerűsített széppé tett iskolában, tegyük azt is hozzá – biztonságos környezetben.
     Úzussá vált iskolai évkezdéskor a szülők felkérése, hogy legyenek – korábbi jogszokás szerint – társai, partnerei a tehetséggondozó vagy éppen felzárkóztató integrációs nevelés feltételrendszerében, célszerű biztosításában. Igazi szülő fogalmában az apa, illetve anya, a gyermek szempontjából az, aki őt szülte, és a szívben hordozott álmok konszonális megvalósulásának  együttesét értjük. Mert a gyermek, nevelő és szülő hármasságban rejlik az egység: szülő – hely – föld – haza. „A tudomány élő kiváncsiság és alkotó türelmetlenség, az igazi öröm és a kiérdemelt szerénység forrása.”- fogalmazott Falus András. Az élethosszig tartó közös tanulás Isten ajándéka. Immáron ne egymás bántogatásában  legyenek naggyá a mi gyermekeink: én vagyok! -,  hanem én is vagyok. Történjék bármi is velünk ebben az esztendőben, mi mindig otthon maradunk: egymás szívében!
     Csak gyűjtögettem a perceket, mint mókus a mogyorót – sokan így gondolnak az időre. Fel akarják halmozni, ahelyett, hogy próbálnák megélni – üzeni Charlie Huston. Vigyázzunk az időre, mert ma velünk „csinálódik” ( íródik ) a történelem. Mediterrán mítoszok, szállóigék, Tagore-mondások szégyenülnek meg, nagy jeles pedagógusok, tudósok idézik, - magam pedig közvetítem – írja Schramek Kornélia, Goethe szavait: „ A  gyermekeknek két dologra van szükségük: gyökerekre és szárnyakra.”
     Igényt kielégítő gyökér a szív, a szülői ház, az a szeretet és gondoskodás, amelyet magukkal hoznak a közösségbe kerülő vagy a visszatérő gyermekek. Ezt a gyökeret, sokszor hajszálgyökeret – melynek megsemmisüléséhez nagyon kevés hiányzik – a gyengébb képességű, hátrányos helyzetű gyermek „szárnyalásához” pedig a nevelő szíve kell!
     A ma iskolája a nemzet élniakarását, az összefogás megtartó erejét hirdeti. Igaz, hogy a tudás gyökerei keserűek, de gyümölcsei édesek. És azt ne  engedjük,  hogy a matematikai  érvelésre  a  biológiai realitás előtt elvakuljunk                                              

           Pásztori Tibor Endre

Rovatok: 
Publicisztika
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1