Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

A kulcsszó a hálapénzen és a hisztérikus ragaszkodáson van

  Magasra csaptak az indulatok Geréb Ágnes ítélete kapcsán, amit két nagyon régóta húzódó, tragikus kimenetelű otthon szülés ügyében hozott az Ítélőtábla. Sorra születtek a felháborodott, csalódott véleménycikkek a témában, ezért mi most – szigorúan a tényekre alapozva – körbejártuk, melyek voltak az érintett ügyek, miért tartják felháborítónak a jogvédők az ítéletet, milyen egy jól működő orvosi kamara, és mit mond arra a felvetésre egy orvos, hogy Gerébbel boszorkányüldözés történt. Farkas Edina Lina és Zimre Zsuzsa írása.

  Geréb Ágnes tevékenységét kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan eltiltások, elmarasztalások, majd bírósági ügyek kísérték. Érthető, ha ezek a média által még inkább a figyelem középpontjába helyezett ügyek kérdéseket, dilemmákat keltettek sokakban, mint ahogy az elvesztett emberi élet értéke, és a szülők fájdalma sem elvitatható. Ám a teljes képhez az a 3500 sikeres szülés, és számos újítás (például az apás szülés) is hozzátartozik, amelyek Geréb szakértelmét, elhivatottságát igazolják.
Az ügyek
  A két – hosszú ideje húzódó – ügye mellett jó pár eltiltása volt már korábban is. 1977-től apákat vitt be a szülőszobába, ezért 1978-ban egy évre kitiltották onnan, viszont ez alapozta meg azt, hogy ma létezik apás szülés Magyarországon. Nem sokkal később, a kilencvenes években kizárták a Magyar Orvosi Kamarából, amikor az otthon szülés után vérzésveszély miatt kórházba szállított nőnek nem javasolta a vérátömlesztést addig, amíg a nőt nem tájékoztatták megfelelően. 2000-ben komplikációmentes otthon szülést követően agykárosodást szenvedett, majd 14 hónaposan meghalt egy kisbaba, és ezt követte az a másik két tragikus eset, amiért Geréb Ágnes 2018. január 9-én két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, valamint tíz évre eltiltották a hivatásától.
  Az egyik eset 2003-ban történt, amikor ikerszülésnél a második baba 12 percig oxigénhiányos állapotba került, és maradandó fogyatékosságot szenvedett, majd féléves korában elhunyt. 2007-ben pedig egy másik magzat válla elakadt az anya szeméremcsontjában. A babát elvesztették, hiába próbálták 40 percen át újraéleszteni. A 2012-es ítélet szerint a magzat halála a kiszabadítása közben használt műfogások okozta nyaki gerincsérülés, illetve oxigénhiány miatt következett be. Ekkoriban az intézményen kívüli szülés szabályozása nem volt egyértelmű, nem tiltotta törvény, de a törvény értelmében szaksegítséget sem lett volna szabad nyújtani, mivel az engedélyköteles lett volna.
  Az ügyekben 2012-ben már jogerős ítélet született, akkor Gerébet foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés, valamint foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés miatt ítélték el. Az ítélet akkor megegyezett a mostanival, három hónap előzetes után házi őrizetben volt, majd lakhelyelhagyási tilalom alá helyezték. A bíró szerint az ítéletnek nem volt köze ahhoz, hogy szabad-e kórházon kívül szülni. Geréb tanúi és az elsőfokú, felmentő ítélet szerint nem követett el hibát, a magyar klinikai orvosok szerint azonban igen.
  Geréb Ágnes kétszer nyújtott be perújítási kérelmet a Fővárosi Ítélőtáblához, így a perek folytatódtak. A perújítás alapja egy olyan igazságügyi orvosszakértői szakvélemény volt, melynek tartalma eltért az ítélkezés során használtaktól. Az új szakvélemény alapján Geréb mégsem követett el olyan szakmai szabályszegést, ami a halálesetekkel közvetlen ok-okozati összefüggésben áll.
  2015-ben újra kezdődött a per, az ügyész a korábbi ítélet helybenhagyását kérte, a védő fellebbezést kért. 2017 áprilisában az ítélet Gerébnek kedvezett, a  foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés helyett  foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést állapított meg a bíróság az ikerszülés ügyében, míg a vállelakadással járó ügyben az eredeti ítéleten nem változtattak. A nem jogerős ítélet végül két év fogház és nyolcéves eltiltás maradt, a két év fogházbüntetést öt évre felfüggesztették. Az ügyész viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a bíróság mindkét perújítási kérdést utasítsa el, Geréb ügyvédje pedig ez ellen érvelt. A keddi ítéletben az ügyész fellebbezésének adott helyt az Ítélőtábla, így az eredeti ítélet lépett életbe, amely megosztja a közvéleményt.
A TASZ nem ért egyet az ítélettel
  Ahogy sokan mások, a laikusoktól kezdve számos közszereplőig, úgy az emberi jogokkal foglalkozó TASZ is felháborodott az ítéleten, melynek hangot is adott saját Facebook-oldalán egy közlemény formájában: „Geréb Ágnes két év letöltendő börtönbüntetést kapott egy olyan ügyért, ami kórházakban is előfordul, mégsem ítéltek miatta szabadságvesztésre kórházi orvost soha Magyarországon. Felháborítónak tartjuk a döntést. (...)” – írja a TASZ.
  A TASZ jogvédői már 2012 ben sem értettek egyet a másodfokú ítélettel. Korábbi közleményükben azt írták, hogy álláspontjuk szerint a tárgyaláson a bábák nem kaptak lehetőséget az érdemi védekezésre. És habár nemzetközi szaktekintélyek sora, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) volt igazgatója igazolták, hogy a magyar bábák nem hibáztak, a bíróság nem vette figyelembe véleményüket, és elutasította tanúként való meghallgatásukat is.
  Szerintük a bíróság kettős mércét alkalmazott, ugyanis eltérően ítéli meg a kórházi és az intézeten kívüli szülést. Míg a kórházi orvosok csak a legritkább esetben kerülnek büntetőbíróság elé, és perük többnyire felmentéssel zárul, a bábák ellen szülési komplikáció esetén rögtön eljárás indul. Más országokban a bábák ügyeiben főként szülészekből, bábákból álló szakmai testület vizsgálódik és ítélkezik, nálunk kizárólag kórházi orvosok adnak véleményt, akik nem rendelkeznek semmilyen tapasztalattal az otthon szülés terén.
Vajon hány orvost ítéltek el?
  Geréb Ágnes esete kapcsán többször felmerült a kérdés: vajon hány orvost ítéltek el Magyarországon kórházi szülés közben bekövetkezett foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt? Nehéz erre választ kapni, mert ugyan létezik Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Statisztika, amelyből kiderül, hány eljárás indult hasonló esetben, de az nem, hogy a nőgyógyászokat a szakorvosi kategóriában (FEOR 2212 kód) sorolják fel, ahol kizárólag a szakorvosok által elkövetett bűncselekményekről szolgáltatnak adatokat. Tehát azt már nem lehet kiolvasni a statisztikából, milyen szakorvosokról van szó.
  Fontos tisztázni, hogy létezik műhiba, és van a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés. Az első polgári peres eljárást von maga után, a második eset pedig mindig közvádas bűncselekmény, melyet büntetőügyként tárgyal a bíróság. Mindkét esetben hibázhat az illető, ám a kérdés ez: mindent megtett-e, hogy elhárítsa a hibát? Lényeges különbség még, hogy a műhiba esetén a foglalkoztatót, általában a kórházat perelik, és az „elkövetőt” tanúként hallgatják ki. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés során viszont az adott személyt vádolják meg, mint most Geréb Ágnes esetében. Egy, a műhibapereket jól ismerő szakjogász szerint ma Magyarországon 100-1000 közti műhibaper indul évente.
Betegközpontú szemléletet minden orvosi kamarába!
  Egy hatékony érdekvédelmi szervezet és betegközpontú szemléletmód mindenki érdeke lenne, betegeknek és orvosoknak egyaránt, de tény, hogy a Magyar Orvosi Kamarát -  és főleg  saját tagjai részéről az utóbbi években-  számos negatív kritika érte, beleértve az etikai bizottság működését. Az orvostársadalom egy jelentős része úgy véli, a kamara nem tesz eleget önmeghatározásának, miszerint átlátható működésével és befolyásával nemcsak tagjait, hanem a lakosságot és annak egészségügyét is szolgálja „a beteg üdve a legfőbb törvény” szellemében.
  Az egészségügyben dolgozó szakmai kamarák működésére vonatkozó törvény szerint az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Ez viszont – a szakmában dolgozó orvosok szerint – nem mindig működik megfelelően. Erről szólt legalábbis az a 2017 májusában írt nyílt levél, amelyet az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) tett közzé egy veszprémi orvos esete kapcsán. Ebben arra kérték a MOK elnökét, hogy indítsanak etikai eljárást annak az onkológus nőgyógyásznak az ügyében, akit másodfokon felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Veszprémi Törvényszék.
  „Szükségesnek látjuk, hogy az orvosszakma nyilvánosan is megszólaljon a munkánkhoz elengedhetetlen orvos-beteg bizalom megóvása érdekében, és demonstrálja az orvosi eskünk és alapvető értékeink melletti kiállást” – írták az orvosok.
  Dr. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport tagja szerint jelenleg az Orvosi Kamara Etikai Bizottsági határozataiban nem érvényesül a beteg központú szemlélet. Több konkrét ügyben is a mundér becsületének védelme látszik, jó példa erre a veszprémi nőgyógyász esete is, akit jogerősen ítéltek el előre kikényszerített hálapénz elfogadásáért. Az etikai bizottsági vizsgálat mégsem indult hivatalból, mint ahogyan annak történnie kellett volna, hanem csak személyes bejelentést követően. A nem igazán betegközpontú határozathozatalt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maguk a betegek meg sem ismerhetik, hogy mely orvos ellen folyt, folyik etikai vétség miatt eljárás, kit ítéltek el vétség miatt.
  Ahhoz, hogy a helyzet változzék gyökeres átalakulásra lenne szükség az Orvosi kamara Etikai Bizottságainak munkájában. Először is proaktívnak kéne lenni, a vizsgálatoknak már a jogerős bírósági ítéletek meghozatala nélkül el kellene indulnia. Hiszen itt pontosan az a fontos, hogy nem a magyar jog, hanem maga a Magyar Orvosi Kamara Etikai kódexe szerint miben vétkes egy orvos. A betegek jogait szolgálná továbbá, ha ezen ítéletek névvel és visszamenőleg is követhetőek lennének. Ez irányú javaslatainkat egyébként az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport nevében több alkalommal is jeleztük a kamara felé, mint aktív tagok. Sajnos érdemi előrelépés még nem történt. Az út a szakmánk etikai becsületének visszaállításában még hosszú lesz." - nyilatkozta a szakember a wmn.hu-nak. 
  Vannak olyan „bezzegországok”, ahol mintaértékű az orvosi kamara, ilyen például a brit General Medical Council (GMC). Alapelvük szerint a kamara legfőbb kötelezettsége, hogy védje, elősegítse és fenntartsa a lakosság egészségét és biztonságát. Belső irányelvüket, vagyis a követendő etikai és szakmai normákat a Good Medical Practise foglalja össze, melynek fókuszában a beteg méltósága, biztonsága és kényelme áll, az orvosokat pedig azonnali cselekvésre kötelezi, ha úgy látják, hogy ezek közül bármelyik sérül.
  Egy neve eltitkolását kérő orvos forrásunk tapasztalatai szerint Magyarországon ez közel sincs így, sőt, sok eset ki sem derül. Szerinte ha Geréb két halálos ügye egy kórház falain belül történt volna meg, vélhetőleg nem ilyen ítélettel zárul a bírósági tárgyalás. Ő úgy látja, hogy ma a szülész-nőgyógyászok sok tévedést, hibát, felelőtlenséget megúszhatnak.
  „Geréb úgy járt el, ahogyan kell. Szóval igen, boszorkányüldözés zajlik, és azt gondolom, minden szempontból elfogult az ítélet. A kulcsszó pedig a hálapénzen és a hisztérikus ragaszkodáson van, miszerint kapaszkodunk valamibe, ami a világ felvilágosultabb részein már elavultnak számít: kórházban szülni mindenáron” – magyarázza az orvos.
  Az  orvostársadalom egy része korábban is kiállt Geréb mellett, 2012-ben összesen hétszáz magyar orvos és egészségügyi dolgozó kérte a köztársasági elnöktől Geréb kegyelmi kérelmének támogatását, sőt, a két legtekintélyesebb nemzetközi szülészszakmai szervezet is kiállt a magyar szülész-nőgyógyász mellett. Kérelmükben többek között kiemelték, hogy Geréb Ágnes munkássága jelentős léptékű változásokat hozott a hazai szülészeti ellátásban, ahogy azt is, hogy ő indította el és biztosította közel húsz éven keresztül a ma már szinte minden fejlett országban működő otthonszülés lehetőségét, megteremtve a kórházi szülészeti ellátás intézményen kívüli, háborítatlan alternatíváját. Levelükben úgy fogalmaztak, hogy ideje volt, hogy az országgyűlési képviselők, művészek, értelmiségiek után végre az orvosok is felemeljék szavukat kollégájuk védelmében e modern kori boszorkányüldözéssel szemben.
  Akkoriban a hazai orvosokkal és egészségügyi dolgozókkal egy időben a két legnagyobb tekintélyű nemzetközi szülészszakmai szervezet is kiállt mellette.
Ma is nagy a felháborodás. A Free Gereb Agnes Facebook oldalról tudjuk, hogy rengeteg civil, művész és közéleti szereplő után most a híres Wendy Savage, brit szülész-nőgyógyász is írt egy nyílt levelet Áder Jánoshoz, amelyben arra kéri a köztársasági elnököt, támogassa Geréb kegyelmi kérelmét.

 

 

Farkas Edina Lina, Zimre Zsuzsa
Forrás:  wmv.hu 

Rovatok: 
Egészség
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1