Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

Nem csak a fogunk bánja - Tragikus következményekkel járhat, ha megszűnik az állami fogászati ellátás

   Veszélyes hanyagság - Ha a következő két évben sem emelik a fogorvosok állami támogatását, akkor megszűnhetnek az állami fogászatok és csak magánrendelésekre járhatunk majd. Amit viszont a többség nem fog tudni kifizetni, tehát az amúgy sem rózsás magyar általános szájüregi állapot várhatóan még tovább romlik. Holott a foghiány nemcsak rágóképességbeli, esztétikai és hangképzési problémát okoz, hanem bizonyítottan olyan súlyos betegségeket is eredményezhet, mint például a stroke, a szívizomgyulladás, a koraszülés és a szájrák – ez utóbbi okozta halálozásban Magyarország már így is vezető helyen áll.
   A fogorvosok feleannyi állami támogatást kapnak, mint a háziorvosok. Nagy Ákos keszthelyi fogorvos tavaly októberben elégelte meg ezt a helyzetet, és aláírásgyűjtésbe kezdett. Jelenleg 810 szignóval bír a listája, ha összegyűlik az ezer – várhatóan még az idén –, akkor pedig sztrájkba lépnek: egy hónapig az állami szektorban dolgozók csak sürgősségi beavatkozásokat fognak végezni.

Sovány fizetések

 „A térítésmentes ellátások anyagköltsége sem jön ki az állami támogatásból, ráadásul a szakemberhiány miatt van olyan körzet, ahol egy tömésre akár heteket kell várni, mégis hiába kértünk segítséget az egészségügyi államtitkártól, szóba sem állt velünk. Az akcióm miatt neveztek már Gyurcsány-bérencnek is, holott semmilyen politikai felhangja nincs az akciónak. A fennálló helyzetért az elmúlt évtized összes kormánya felelős” – mondja Nagy Ákos.
   A fogorvos által megkeresett kollégák 60 százaléka aláírja az ívet, a legtöbb csatlakozó Baranya, Somogy és Zala megyében van, a legkevesebb Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében. Ott van a legtöbb támogató, ahol a magánpraxisokból is nehezen tudnak megélni. Nagy Ákos szerint nem csak a köztudatban, de a döntéshozók körében is az a tévhit él, hogy a fogorvosok jól keresnek. Ezzel szemben egy állami rendelőben dolgozó fogorvos bruttó 200-250 ezer forintot visz haza, egy magánpraxisból általában ennek a dupláját lehet kivenni. „200 nettóért már betanított munkásnak is el lehet menni, nem csoda, hogy egyre többen gondolkodnak pályaelhagyáson, az asszisztenseket is elszívják a kórházak és a külföldi munkák” – figyelmeztet Nagy Ákos.

Toldoznak-foldoznak

   „Valóban nagy a baj – erősíti meg dr. Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke, hozzátéve, hogy nem írta alá az ívet, ő kamarai tisztségviselőként inkább a tárgyalási megoldásokban hisz: az elmúlt egy évben többször beszélgetett Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárral és a helyettesével is, aminek egyik eredménye, hogy az alapellátásban minden praxis havonta 50 ezer forinttal több támogatást kap. Igaz, az év eleji adó- és járulékváltozások miatt ez a pluszösszeg gyakorlatilag eltűnik a rendelők költségvetéséből. 
   Hermann Péter elmondta, hogy a letelepedési támogatásban is van előrelépés: már a fogorvosok is pályázhatnak a betöltetlen praxisokra – hasonlóan a háziorvosokhoz, és velük „egy kasszában.” 
   Egy fogorvos attól függően, hogy hány éve betöltetlen helyre megy, 6 és 10 millió forint közötti összeget kaphat, amit várhatóan emelni is fognak, hogy még nagyobb vonzerőt jelentsen – leginkább a pályakezdők számára.
   Hogy ez az összeg mire elég, az nyilván függ a rendelő állapotától: sok millió forint elmehet a felújításra, a korszerű eszközökre, de vélhetően nem a nulláról kell felépíteni egyik üresen álló rendelőt sem. Hermann Péter szerint jó hír az is, hogy a fogorvosok is kapnak rezidensi helyeket: országosan 36 fogorvos képzését finanszírozza az állam, akiknek cserébe három évig közfinanszírozott ellátásban kell dolgozniuk (mellette nyithatnak magánpraxist, persze ez nem sok pályakezdőre jellemző).

Saját zsebből

   „Fontos lenne a finanszírozás megváltozása: nem nagy varázslat, pénzt kell beletenni, csak akkor csökkenthető a jelenleg kb.  300 betöltetlen praxis száma. Egy rendelőnek havonta nagyjából 1,6 millió forintra van szüksége ahhoz, hogy fenn tudja tartani magát, ha ez nem történik meg, akkor félő, hogy hamarosan már pénzzel sem lehet visszafordítani a folyamatot.
  Ugyanis aki külföldre ment vagy magánpraxist nyitott, az nem fog visszamenni az állami szférába” – így az elnök. Most havonta 800 ezer forint állami támogatást kapnak a praxisok, ám ennek a duplájába kerül a fenntartásuk (az orvos és az asszisztens bére, rezsi, anyagköltség stb.). A hiányzó 800 ezer forintot beszedhetnék az egyes – a jogszabályban pontosan meghatározott, a beteg által fizetendő – beavatkozásokkal, ugyanis az állami rendelőben is kell pénzt kérni bizonyos szolgáltatásokért, de ezekből még a „leggazdagabb” körzetekben sem lehet, még részlegesen sem, kiegészíteni a hiányzó összeget. Így tehát az állami rendelőkben dolgozó fogorvosok minden hónapban súlyos ráfizetéssel, saját zsebből finanszírozzák praxisukat.
   „A szocializmusban minden ingyen volt, aztán némi átmeneti időszak után a Bokros-csomaggal változott a rendszer: a tömésért kellett részleges hozzájárulást fizetni, majd 2001 novemberétől a fogmegtartó kezelések újra térítésmentessé váltak (az EU-ban egyedülálló módon), miközben a finanszírozást nem sikerült olyan szinten tartani, ahogy ígérték. Így tudott az utóbbi két évtizedben felhalmozódni egy olyan deficit az ágazatban, amely mára tarthatatlanná vált” – mondja Hermann Péter. A tartósan betöltetlen praxisok egy részét összevonásokkal, helyettesítésekkel, helyben meg tudják oldani.

Rejtélyes számok

   A szakember szerint általános fogorvoshiányról még nem beszélhetünk, Magyarországon nagyjából 5300 fogorvos dolgozik. A szám azért körülbelüli, mert a tagozat hiába kér pontos adatokat a magánorvosi szolgálatok számáról, regionálisan hányan dolgoznak közfinanszírozott és magánellátásban párhuzamosan, vagy hogy a magyarok mennyit költenek a fogaikra. 
   Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal válasza szerint ők sem tudnak pontos számokat. Így aztán csak tippelni tudnak: nagyjából kétezren lehetnek, akik csak magánszolgáltatóknál dolgoznak.
   Az OEP-finanszírozott praxisok száma nagyságrendileg 3300, ebből 2800 alapellátás, a maradék szakellátás és egyetemi szintű szakellátás. „A hazai adat megfelel a WHO-s ajánlásnak: 2 ezer lakosra kell jutnia egy fogorvosnak.
   Tízmillió magyar lakossal számolva 5000 fogorvos elvileg elegendő, de megyei lebontásban már nem ilyen kedvező a kép. Főként a keleti országrészben rossz a helyzet: ott 3 ezer lakosra jut egy szakember, tehát országosan nem érvényesül a mindenki számára egyenlően elérhető fogorvos elve” – magyarázza Hermann doktor. Ráadásul 2000 szakember a sokak által megfizethetetlen magánellátásban dolgozik kizárólag.
   Nagy a szakemberhiány a gyermek- és iskolafogászatban is, csak Budapesten több mint 30 ilyen praxis áll üresen, holott a rendszer jól kiépített. Négy éve 1,5 milliárd forintot kapott ez az ágazat, aminek egyik részét 680 hátrányos térségben lévő praxis között osztották szét, a másik részét prevencióra költötték. Az iskolások évente kétszer mennek fogorvoshoz, de a fogaikhoz csak akkor nyúlhat a szakember, ha azt a szülő engedélyezi, különben csak leírhatja az észlelt bajt, és a szülő felelőssége, hogy a problémát orvosolja-e, annak megtörténtét senki nem ellenőrzi.

Több mint fogbaj

   A szakember szerint szükség lenne országos kampányokra, amelyek a helyes fogmosást és a fogorvoshoz járást népszerűsítik.
   Ugyanis ha a foghiány vagy az állandósult fájdalom miatt megváltozik az étkezési szokás, az gyomorbajhoz, emésztési gondokhoz vezethet, a helytelen táplálkozás pedig cukorbetegséget, fogszuvasodást okozhat.
   Szájüregünk állapotát tekintve az EU hátsó harmadában kullogunk, a rosszindulatú szájüregi daganatokban viszont az elsők vagyunk. A fogorvos rákszűrést is végez, tehát ha nem járunk fogorvoshoz, akkor a szájüregi daganatokra is később derül fény. Az elhanyagolt fogazat lokális és általános egészségügyi problémákat is okoz, például fogszuvasodást, szívizomgyulladást, stroke-ot. Mivel az egészségügyi kormányzat nem határoz meg semmilyen mérőszámot, a fogorvosok nem tudják, romlik vagy javul a magyarok szájüregi állapota.
   Nincs információjuk, adatuk arról, hogy mennyi egy rendelő forgalma, mennyit költünk fogorvosra, ugyanis az Egészségbiztosítási Főosztály (egykori OEP) statisztikája általában fölfelé korrigál, míg a NAV-os lefelé.

AMI AZ ALAPELLÁTÁSBAN TÉRÍTÉSMENTESEN JÁR:
18 év alatti (nappali tagozatos középiskolás diákoknak) és 62 év felettieknek minden, kivéve a fogszabályozó készülék és a fogtechnikai munka költsége. Fogfehérítés 18 év alatt nem végezhető. 18 és 62 év között ingyenes a tömés, a gyökértömés, a fogmegtartó kezelések, a foghúzás és a fogkő-eltávolítás. Fizetni kell a fogpótlásért, aminek ártáblázatát kötelező kitenni a rendelőkben. A híd, a korona és a kivehető fogpótlás árai nem egységesek, függ a felhasznált anyagoktól és a pótlás típusától. Nincs jogszabályi felső árkorlát, de a kereslet-kínálat elvének megfelelően nem szoktak az állami fogászatok árai elszállni.
   A sürgősségi ellátás körébe tartozik a fogfájás csillapítása, a vérzés elállítása, az ideiglenes tömés készítése.
   Az állami szférában lévő rendelők az Egészségbiztosítási Főosztálytól 250-300 ezer forintot kapnak havonta, ez az alapdíj, ezenkívül a teljesítményük után is fizet az állam, egy pontrendszerbe sorolva az elvégzett beavatkozásokat.
   Például egy tömés 950 pont, ami kb. 1900 forintot ér, ám a pontok forintosított összege havonta változik. Ráadásul ezeket csak két hónappal később számolják el. E két tétel összegéből jön ki a kb. 800 ezer forintos havi finanszírozási összeg.

5300 fogorvos dolgozik
körülbelül Magyarországon, 2000 fogorvos csak magánellátásban

8–20 ezer forintba kerül a magánellátásban egy fogtömés, az állami ellátásban ingyenes, az orvos számára 1900 forintot „ér”

28 milliárdot költ az ország a fogakra a tb-n keresztül, így egy emberre nagyjából 2800 forint jut, ami nagyjából egy foghúzás ára. 

Rovatok: 
Egészség
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1