Navigáció

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók.

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Nesze neked Orbán Viktor!

Közel három hónap iszapbirkózás után az összes variáció közül a legeslegrosszabb vált döbbenetes valósággá. Fricz Tamás már életében sokadjára vált halhatatlanná a meg nem írt „Következmények nélküli ország” című költeményével, amely napjainkban új, meg új fejezetekkel bővül.

Az államelnök akkora gombóc, amit sem lenyelni, sem kiköpni nem tudnak azok, akik részesülnek e vacsorából. Hogy önjáró lett? Hasonlít egy elszabadult hajóágyúhoz? E kérdések vicclapba illőek, amely derékon aluli szervekkel előszeretettel foglalkozik.
De kérem! Magyarországról, a hazánkról van itt, és most szó!
A januári szellőztetés egyértelműen liberális érdekeltségű volt, ezt nem is cáfolta senki. Ahogyan azt sem, hogy a fidesz polgári párt, a maga hígultságában jókora liberális tömeget mondhat magáénak. És nem csak a támogatói körében, de a vezetőségben is!

Nos hát, liberáliséknek volt elegendő pénzük és energiájuk a nyugati demokráciáktól eddig megszokott, s tőlük átvett - valamennyire is számon tartott politikusok életrajzában, magánéletében vájkálás itthoni gyakorlásához.
A liberális kötődésű médium szívós munkával, és feltehetően nem kevés eu-s hátszéllel mára elérte az általa csak titkon sejtett végkifejletet, országunk még negatívabb megítélését a nemzetközi porondon.
Olyannyira jól sikerült e csata, hogy a történetet végig vivő személy/ek dicséretétől valószínűleg eltekintenek.

Hogy miért?
A mai nappal akkora presztízs veszteséget könyvelhet el hazánk, és miniszterelnöke, amit az eddigi válságos hónapok (évek) alatt a legrosszabb álmunkban sem gondoltunk.
Néhány óra telt el az államelnök bejelentése óta, a hazai és nemzetközi visszhangok még nem „értek ide”. Kovács László és tsai elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket, nem is gondolhatták, hogy a politika fő áramlatából kiesve is óriási sikert könyvelhetnek el. Persze úgy, hogy a kommunista és a liberális oldal csak nevében különbözik, másban nem!

Azt mondjuk, és büszkén: befogadó nemzet vagyunk.
Bizony ennek isszuk méregpoharát a ’80-as évek elejétől, a magukfajták térnyerése, gazdaságunk tönkretétele, országunk gyarmatosítása folyamatában.
Sikerük záloga a „kislépések” politikájában, a türelemmel és kivárással jellemezhető taktikában van.
A teljes pályás letámadást alkalmazzák hol kisebb, hol nagyobb erőkkel, aminek eredményét hazánk bármely szegletében azonnal észrevehetni!
És még mindig csak a panaszos szavak hallatszanak, de legfeljebb egy „csendes békemenetre” telik. Üvölteni kellene, mint rabságából szabadult oroszlán!

Az alapmotívum: adott egy primitív ember, aki észlelte (és csakis azt) érzékelte, hogy őt néhány hónap alatt magaslatokba emelő miniszterelnök e válságos napon függetlennek(!) említve lehetőséget adott egy megfelelő méltósággal körített visszavonulásra.
Az államelnök minden várakozást alulmúlóan ezzel visszaélt.
Pestiesen szólva: Orbán Viktor ezt nem fogja neki megköszönni.

Orbán Viktor - és természetesen Magyarország - óriási presztízs veszteséget könyvelhet el, amelyet ledolgozni az ismertté vált „gyarmatosítás” folyamatában majdhogynem lehetetlen. Az EU politikusai, akik csak jórészt újságcikkekből, ezek között „pártos” írásokból ismerkednek a magyar valósággal, bőven elegendőnek találják majd az újabb írások, vélemények elolvasását.
Néppárti legyen a talpán, aki hazánk érdekét újra, és újra megvédi - ha igazán akarja!

A hazaáruló jelzővel nem kellene csínján bánnunk!
Mindenkinek kijár, aki nem a teljes elszámoltatás, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, a földszerződések felülvizsgálata mellett tör lándzsát.
Vicces, amit a hetvenéves államelnök mond az elkövetkező hónapok terveiről.
Eszerint a különféle fogadások, megnyitók sorában időt kíván szakítani egy valóságos doktori disszertáció megírására. Ez önmagában dicséretes dolog.
Azonban nem hagyható figyelmen kívül az évtizedekkel korábban általa(?) megírt (értsd: összecsapott) dolgozatának minősége, amelyről az egyetem szenátusa egyértelműen negatívan foglalt állást, azaz érvénytelenítette.

A fidesz-n keresztülvert elnöki jelölés, és választás most visszaütött.
A többi politikai oldal előtt nyilvánvaló lett érdek a parlamenti törvénygyár szalagmunkájának folyamatosságának biztosítása volt, a teljességében hozzá nem értő államelnök-báb hatalmának bebetonozása, ebből következően a normakontroll intézményének kiüresítése.
Ez diktatúra!

Orbán Viktor!
Most zárszámadás következik.

Arthur

 

Rovatok: 
Archívum

Hozzászólások

 #
Miért csak utólag? Mért csak utólag, tudunk rájönni Miniszterelnök, lehet egy senki, Fajankó, embernek is utolsó, Ezerszer különb, meg bujdosó! Gömbös, Szálasi, Rákosi, Kádár, Sok aljas, hazaáruló, szamár! Ideológia csecsen nevelkedett, Népének ellensége lett! Lógó nyelvvel csóválja farkát, Úgy lesi parancsoló szavát! Jó gazdám, ma kibe marjak, Le kit ültessek, tartóztassak Bizonyítván hűségem, Kipusztítom a népem! Földjét is néked adom! Részegít a hatalom! Bámulhattuk furcsán, Hogyan virít a zsivány Kisszerű eszével! Mi mindent nem ér el! Mert megszavazta Sok potyaleső buta! Őt a magas polcra. Jövődet is eladja, Adósságba veri, Kellemes uralma. Attól lesz neki! Zárom Széchényi szavával „Az önkény karöltve jár, az ostobasággal!”
 
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1