Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Orbán az út szélén hagyja a szabolcsiakat, borsodiakat, baranyaiakat

Az Orbán-kormány egyik sokat hangoztatott mondata: "senkit nem hagyunk az út szélén". Most mégis úgy tűnik, a jövőben ehhez nem nagyon tartják magukat.

A cím tartalma után kezdhetnénk ezt a cikket azzal is, hogy eddig milyen mértékig teljesítette a kormány a "senkit nem hagyunk az út szélén" ígéretét, most viszont ebbe inkább nem megyünk bele. A téma túlságosan összetett, több szemszögből is megközelíthető, ezért helyette inkább fókuszálunk a jövőre, ahol a társadalom egy rétege egyre inkább a kirekesztettség, a megbecsülés hiánya és a kilátástalanság felé sodródhat a napokban kiderült kormányzati elképzelések alapján. Ezt a társadalmi réteget a közmunkások alkotják.

Mint az a legutóbbi Kormányinfón Lázár János szavaiból kiderült, a könnyen előfordulhat, hogy a kormány nemcsak idén, de a következő években sem fogja emelni a közmunkások járandóságát - érdemben legalábbis szinte kizárt. Ennek okát már mi is többször leírtuk és Lázár is megerősítette: a kormány nemcsak idén, de a következő években sem fogja emelni a közmunkások járandóságát - érdemben legalábbis szinte kizárt. Ennek okát már mi is többször leírtuk és Lázár is megerősítette: a kabinet célja, hogy a minimálbér és a közmunkás bér közötti jelentős differenciát motivációs eszközként használja arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacra terelje a közfoglalkoztatásban dolgozók többségét.

Ez az elképzelés Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom vagy akár Vas megyében vita nélkül megállhatja a helyét, itt ugyanis az elmúlt időszakban minden jel arra utal, hogy a folyamatosan javuló munkaerőpiacon egyre kisebb létjogosultsága van az állam által fenntartott másodlagos piacnak. Ezekben a megyékben alacsony a munkanélküliség, kevés a közmunkás és a legkisebb számban nyílnak meg közmunkás álláslehetőségek.

Győr-Moson-Sopron megyében például az összes új munkahelynek mindössze 18 százaléka volt közmunkás állás és a legutóbbi, októberre vonatkozó statisztika szerint mindössze 1687 közfoglalkoztatott dolgozott, a munkanélküliségi ráta pedig bőven 2 százalék alatti. Van azonban az országban három olyan megye, ahol kiemelkedő a közfoglalkoztatás aránya, ennek ellenére a legmagasabbak közé tartozik a munkanélküliségi ráta, a munkaerőpiac összetétele pedig távolról sem nevezhető egységesnek.

Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében az újonnan bejelentett munkahelyek átlagosan 90 százaléka közmunkás pozíció.

Szabolcs és Borsod megyében még ráadásul romlott is a helyzet, hiszen mind a számát mind az arányát tekintve nőtt a közmunkás álláslehetőségek száma, amivel párhuzamosan csökkent a piac önerejéből megszülető lehetőségek száma és aránya is. Szabolcs megyében tavaly az összes újonnan bejelentett állás 92 százaléka közmunkás pozíció volt, az októberi adatok szerint több mint 32 ezer közfoglalkoztatott volt a megyében, a munkanélküliségi ráta pedig 7,8 százalékos. egészségesnek.

 

A folyamat tehát egyáltalán nem előremutató. A szabolcsi régióban például nagyon jól látni azt, hogy a munkavállalók többsége sokkal inkább vállalna értelmezhető és jobban fizető munkát az elsődleges piacon, ebben pedig csak az akadályozza meg, hogy nincs rá lehetősége. Vagy azért, mert nincs munkaerő-felvétel, vagy pedig azért, mert a képzettsége nem egyezik a kereslet szakterületével.

Az ilyen piaci körülmények között boldogulni próbálók számára a változatlan közmunkás bér egyenlő a leszakadással.

Mert ha idén még kigazdálkodhatónak is tekintjük a változatlan bérezéssel járó hatást, ha három év múlva is a jelenlegi nettó közel 60 ezer forintért dolgoznak a közmunkások, még az alacsony inflációs környezet ellenére is érezhető reálszintű értékcsökkenést szenvedhetnek el. Egyszerűbben megfogalmazva

a kisebb-nagyobb mértékben dráguló életet kell változatlan összegből finanszírozni, ami az életszínvonal folyamatos romlásához vezet azokban a megyékben, melyek nettó átlagfizetésben, vásárló-erőben és életszínvonalban a sereghajtók közé tartoznak Magyarországon belül.

Székely Sarolta
mfor.hu
 
Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1