Navigáció

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók.

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

A római disznó monológja (Pódiumműsor két hangra - átiratok)

A költő korábbi kötetének, A római disznó verseit is felhasználva ebben a szövegkönyvben, nagyszerű előadásnak
lehettünk tanúi, Marcsák Gergely kárpátaljai költő, zenész, zeneszerző közreműködésével, aki érzékeny zenéjével,
gitárjátékával, remek énekhangjával, plusz érzelmi töltést, különös hangulatot varázsolt az amúgy sem mindennapi
költemények köré, amelyek felváltva szólaltak meg a szerzők visszafogott, mégis elementáris előadásában, 
ahol mindvégig a verseké maradt a főszerep.
 
Miről is szólnak a gyűjtemény versei, amelynek már a címe is elgondolkodtató?
 
Már az előadás felkeltette a figyelmemet, ezért is örültem az ajándékkötetnek, amelyből mindenki kapott
a jelenlévők közül, a műsor végén.
 
Nem okozott csalódást, szarkasztikus, aktuálpolitikai üzenetével, ahogy párhuzamba állítja a mai migránsválságot,
és ennek okaként vagy következményeként zajló, nemzetközi folyamatokat, Lucius Domitius, azaz a későbbi Néró, 
a kegyetlen római császár korával.
 
A kötet metafórája a „disznó”, a tobzódó szerelmeskedés, a féktelen lakomák, az ölés kéje, a gátlástalan anyagiasság
jelképeként, olyan társadalmi problémákat vet fel, amelyek mindkét korban meghatározóak voltak. 
Néró korában a Római Birodalom bukása előtti időt, a mai korban, az iszlám invázióval, a nyugati civilizáció
életképtelenségét, hanyatlását jellemzi, a látens bukás lehetőségével.
 
„A kötet versei arra is rákérdeznek, hogy ki vagy mi a disznó, gyilkos-e vagy áldozat, hogy egy alapvetően
disznóvágó nemzet erkölcsi identitásába, kultúrájába hogyan épül be az ölés szándéka, gesztusa, gyakorlata,
és hogy ez az identitás hogyan érhető tetten a hétköznapjainkban, szerelmeinkben, világlátásunkban?”
 
A migránsválság miatt a disznó, a disznóhús jelentése, jelentősége átértékelődött, az európai civilizáció,
egy kultúrkör metafórája lett, a vallási okokból az azt nem fogyasztókkal szemben.
„Ami a disznó metafórájába nem fér bele, az kívül esik Európán. Bármi is legyen az.”
Írja Farkas Wellmann Endre
 
A kemény, kritikai hangnemet a benyomások, érzések, hangulatok, illatok, színek, a ritmus oldják, teszik könnyeddé,
különössé. Meglepetésként egy CD is található a kötetben, a megzenésített versekkel.
 
„Disznóvá lesz a lélek, disznóvá lesz a lelked,
a bélsár is ma már egy színvonal,
és jelzett szint benne a szívszerelmed:
...
 
A disznó jegyében áll a bál:
a disznó jegyében minden egyszerűbb,
ahol a lélek magára talál.
 
Ez itten Róma volt. Ez itt a halál.”
 
Írja a befejező sorokban a szerző.
 
Katzler Hilda
Rovatok: 
Kultúra
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1