Navigáció

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók.

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Szepszis

     Ludwig Endre elismert infektológus professzor eléggé drámai megfagalmazással a szepszist csendes gyilkosnak  nevezte, minekutána e kórképnek  az  úgynevezett tudományos kommunikációja nagyon gyenge lábakon áll: sokan  nem  ismerik a szót  sem, sem annak jelentését, - de  a legtalálóbb helyettesítő kifejezés a „vérmérgezés” lenne.
     Laikusok, nem  szakképzettek körében egyet jelent  a  végtagi, és  a  szervezetet  ért  ártalommal, a  seb  a  sérülés  során,  s  így  aztán a keletkező  betegség  és annak  az elfertőződése, bomlasztó hatású. A már tapasztalt  tünetekkel: erős  inger okozta  kellemetlen,  kínzó  testi  érzés,  fájdalom,  gyulladásos  eredetű  duzzanat, a bőrön keletkező sejtburjánzó tünet,  rosszindulatú   daganat,  bőrpír,  mindjárt  észlelhető  a  törzs  felé haladó piros csíkon. Vérmérgezés  alatt  értjük a  szervezetben a véráram, az  idegen vér juttatása  útján elterjedt általános  fertőzést. A tudományos kutatások eredményekénti meghatározás - bizonyítottan,  a  szükséges  és elégséges  feltételekből  kiindulva - kimutatja annak valószínűségét,  igaz voltát,  hogy  a  fertőzéshez ( az  esetek  90% -ban  baktérium  okozza ! ) társuló, a szervezet egészét érintő tünetek a gyulladásos válaszreakcióhoz tartoznak. A  fertőzés  a  szervezeten  belül  bárhol ( egy felületes  sérülés elfertőződése, bármelyik belső szervben: szívben, tüdőben, májban, stb.-i ben, vagy  a  központi  idegrendszerben )  bekövetkezhet. Ha  a  betegség nem  kerül kellő időben felismerésre,  és  nem alkalmaznak a feltételezett kórokozók  ( gombák,  baktériumok )  ellen  hatásos  antibiotikumot,  a kórkép tovább súlyosbodik. Ennek fokozatai: szepszis – súlyos szepszis – szervműködési zavarok: vérnyomásesés, veseműködési zavar, vagy éppen aluszékonyság  ( - szepszis sokk ) tovább  súlyosbodó vérnyomásesés: 90        Hgmm alatti szisztolés – a szív összehúzódása – vérnyomás /  kettő  vagy  több  szerv  működésének  súlyos  zavarával majd működési elégtelenség  tünetegyüttes jelentkezésével. A súlyos formája  okozza a magasabb ( 30-50% ) intenziv  osztályos halálozást: minden  második,  harmadik  súlyos szepszissel intenziv osztályon  kezelt beteg meghal. Innen a  köztudatban  és a médiában eddig alig megjelenő „gyilkos” jelző.

    Úgyszolván eddig is a vérről, az emberi élet fenntartó erejéről beszéltünk, mely mint akár más nép és nemzet esetében meghatározó oly értelemben, hogy  megszemélyesedik, azaz személyiséggé, méltósággá is válik. A teljesség  igénye nélkül, de  nagy alázattal teszek  szerény utalást arról  a vérről,  akiről szól  a lét a létezésben,  tudat  a  tudatban, és egy az összetartozásban. Aki  ugyan  bennem lakozik, de nem az enyém. Életem. Elődeink szóhasználatában: piros vér, a  hüllőknek fehér vérük van, aludt vér,(szój.) vért ontani, vérét ontotta honáért, vérben, fagyban hagyni vkit, hamis a véred, szopni a vérit, vérré vált mint barátban a lencse, /km / vér és  pénz  legdrágább, csöbörrel szunyognak vérét  nem veheti, ugyancsak vérét vették az egyháznak / Hoványi / 2. háború, öldöklés, vér, mindenütt vér! Bismarck  a vér és vas embere, 3. élet, véremet is oda adnám érte, 4. rokon, véremből  való vér, csontomból  való csont, saját  gyermekem, vér szerint való  rokonság / km / vér vizzé  nem válik, az ember mindi jobban szít  rokonához mint idegenhez, 5. család, nemzetség, / szój / teli vér,vagy királyi  vérből  származott,  nemes vegyületlen faj, fél vér, kitőr belőle az oláh vér, jutton  jutnak eszembe  Nagyságod  dicsőséges elei, azoknak uri vére,  kék  vér , arisztokrata, / km. / nagyra  szokott vágyni  az igazi  vagy nemes vér, 6. valamely egyén természete, jó vére van.

    Csak az ember testében erekben  keringő, a  sejtek táplálását és anyagcseréjét végző piros nedv, amely a mai napig is a fejbe tódul, folyik vagy csörgedezik az ereiben. Valakinek a leszármazottja,  jellem /vonásai kiütköznek rajta. Vérben forghat a szeme, dühödten nézhet bárkire, vérén  hízik  ha valaki erejét kizsákmányolva gazdagodik. Gyilkosságban égre is kiált  a vér. Ártatlan, kiontott vér  elégtételt, bosszúvágyat  forral. Vérével   szarződik, életet és világot vált. Áldoz és megbocsát. 

     Ilyen óriási felelősséggel tartozunk mindannyian a vérünkért, annak tisztaságáért. Milyen felelősségteljes munka az orvos feladata.

                A  vér hatása   

    Egy úrnak gyönyörű  virágokkal  teli  kertje volt. A hű kertésze azonban  sokat  búsult miatta, hogy  az  ő  ura a pompásnál  is pompásabb virágokat egy tekintetre sem méltatta. Történt  egyszer, hogy az úr súlyos beteg lett, az  orvosok lemondtak róla. Újabb orvos érkezett a fővárosból, aki  kijelentette, hogy vérátömlesztéssel meg  lehetne  menteni  a  beteget. Tiszta,  egészséges  vérre  lenne  szükség – mondotta az orvos.  A kertész jelentkezett. Vérét  alkalmasnak  találták.  Az  átömlesztés  megtörtént, a beteg  napról-napra  gyógyult. A nagy vérveszteségtől  a  kertész annyira legyengült,  hogy  hetekig  feküdt  ágyában. Minden  nap megkérdeztette, hogy hogyan van ura, és boldogan hallotta, hogy vére árán megmentette a haláltól. Egy  nap  örömhír  járta be  az egész kastélyt: Ma  szabad lesz az úrnak  körülsétálni  a  kertben.  A  kertész  szívét  öröm  járta  át, kivitette magát  a nyugágyon  a kertbe, látni akarta  ő is a gazdáját, kit mindnyájan nagyon  szerettek.  De mi történt? Amint  az úr a kertbe  lépett, felkiáltott: „Mily gyönyörűek a virágok!” – s  odalépve  az egyiket  megsimogatta, a másikat  megszagolta,  majd  néhányat  leszakítva,  nem  tudott  betelni  a nézésével. A jelenlévő  orvosnak  figyelmeztetni  kellett, hogy elég  lesz a sétából.  Nehezen  tudták  kihívni  a  kertből.  A kertész  szemét  könnyek lepték el s boldogan susogta: „Az én vérem van benne.”  

     Az  Édesapám december huszonegyedikén  azt mondta,  hogy ma a nappal egy „kakaslépéssel” megnyúlik. Rövidebb lesz a sötétség!                   

                 Pásztori Tibor Endre     

Rovatok: 
Publicisztika
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1