Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

Vitustánc

Lehetetlen, illetve teljesen valószinűtlennek tűnik, hogy a gyermekkorban előforduló szervi idegbaj, a vitustánc  ( chorea Sancti Viti, ballismus ), amelyet főleg az  arcban és a törzsben jelentkező gyors rángások jellemeznek, és  a zene ütemeire felkorbácsolt idegek kóros rángatódzásával előidézett jelenséget közösen a táncosok védőszentjéről Vitus-ról, ( a szlovének szentjéről ) nevezték el.

   Látszatszabadság a következménye a kanti categoricus imperativusának mellőzése, melynek üzenete igy szól: Be kell illeszkedned! Be kell ileszkedned, annak megjelölése nélkül, hogy mibe: be kell illeszkedned abba , ami egyébként is létezik És abba, amit a létezés hatalmának és mindenüttjelenvalóságának reflexeként mindenki jónak gondol. Egyszerűen az alkalmazkodás lép a tudat helyébe. A rendet, amely az alkalmazkodásból származik, sosem konfrontálják azzal, ami e rend  lenni szeretne, sosem szembesit ellentétes nézeteket az ember értékeivel, méltóságával. A szabadság és rend összefüggésében József Attila eszményképét költői megidézésben igy halljuk: „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!”

   Új világ a régi helyén? Aligha elfogadható érdemi válaszként e szállóigévé vált regénycim a Kr.u.3. században élt Szent Vitus és névadó vitustánc kérdésében. Bálint Sándor Ünnepi kalendárium-ban olvashatjuk, hogy Vid, másként Vitus, Vida ifjú ókeresztény vértanú, a középkor végének kedvelt pártfogója, a Tizennégy Segitő- szent egyike. Mesébe hajló legendáját az Érdy-kódex monja el. Már tizenkét éves korában megtagadja atyjának, hogy a bálványokat imádja. A fejedelem parancsára ütlegelni kezdik. A poroszlók /törvényszolgák/, de az uralkodó keze is megbénul és csak Vid imádságára gyógyul meg. Vigasságtevők, szép leányzók hiába próbálják Videt hitétől eltántoritani, sőt utána angyalok szolgálnak neki. Az angyal tanácsára tanitójával, Modestussal és dajkájával, Crescentiával elhajózik és egy lakatlan pusztában száll ki, ahol keselyű táplálja őket. A császár fiát ördög szállja meg és azt erősitgeti, hogy ki nem megy, amig Vid ki nem űzi. Fölkeresik, csakugyan elfuta őtőle az a gonosz szellet. A hálátlan császár mégis  bálványimádásra akarja kényszeriteni, majd az ellenkező Videt börtönbe veti. Itt az éjszakai sötétségben a tömlöcöt nagy világosság árasztja el, a láncok pedig maguktól esnek le róla. Ezután császár égő kemencébe, katlanba vetteti, mesterével együtt, ahol szurokban és ólomban főzik őket. Innen is épségben jönnek ki. Vid megharcol a sárkánnyal is., A császár megkinoztatja öket, mire hatalmas égiháború támad. A bálványok és templomaik elpusztulnak, sokan szörnyű halállal meghalnak, a császár eszét vesztve menekül. Videt és társait angyal ragadja el: és ime egy szép folyóviz mellett vannak,,, és itt adák meg Úristennek ő drágalátos lelkeket, Szent Vitus tehát vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és szinészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Szászország és  Szicilia védőszentje. 756-ban Szent Vitus ereklyéit a párizsi Saint-Denis bazilikába szállitották, majd 836-ban a corveyi apátságba. 1355-ben a fejét Prágába vitték és ott őrzik, a Szent Vitus dómban, amelyet Szent Vencel emeltetett a tiszteletére.

 Csak paradox módon akkor válunk igazán szabaddá, amikor a bármit – választás bénitó kényelmét elhagyva elköteleződünk valaki vagy valami mellett.Amig az új világ a régi helyén - önmagának látszólag ellentmondó – fejlődéstörténet érvét a legszeméletesebb módon tárja elénk a politeizmusából monoteizmusba / tőbbistenhit és egyistenhit /  Vitus tragédiáján, végül földöntúli életbe menekített győzelmén azt súgallja, hogy a társadalmi változás lényeges és radikális. Nem enged az erőszaknak, inkább „maga elé tolva”, az égbe viszi hősét, de nem mond le az ellentmondó tények meglétéről. A látszatszabadság a névleges szabadság önimádata, a valóság szemlélet feltárása helyett az általános érvényű törvényhozásba menekül. „Ha nincsenek csodák akkor a valóságot kell vállalni, és a törvényszerű lehetőségek nevében  a változtatás gyötrelmeit. (Szász János) Vitusból a szentből a nevét viselő  beteg, majd késöbb az idétlen tánc maradt meg a vitustánc, a haláltánc.A mi táncunk? A magyarok táca, 95. év után?

   Inditványként:  Senkisem lehet bíró a saját ügyében (Nemo esse iudex in sua  causa potest) a lehetetlen küldetést vállaló sem, és nem  tépheti le papi köntösét, amikor a  két  asztrális karaketrű égitest  -  rend és a szabadság  -  a pályája szerinti lehetséges legkisebb távolságra van egymástól. Döntés: új világ a régi helyén? vagy régi k...új köntösben?

   A tudat lépjen az alkalmazkodás helyébe.                                                              

                    Pásztori Tibor Endre

Rovatok: 
Publicisztika
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1