Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@fusz.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@fusz.hu

ELNÖKSÉG:
fuszelnokseg@gmail.com

Navigáció

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Jelenlegi hely

Zetényi Csukás Ferenc: Fotoshoppolt történelem

A történelem nevű regény elmeséléséhez jó adag kitalálás szükségeltetik.”
(Luigi Guarnieri)

FOTOSHOPPOLT TÖRTÉNELEM
-A gyermeknek minden állítás és vicc új-

Elfogadott dolog a históriában, hogy amit a bölcs krónikák kackiás iniciálékkal megkezdve megírtak, az megkérdőjelezhetetlen nemzedékeken át. Ugyanakkor „jó római módra” a damnatio memoriae (emlékezetből való törlés) vagy a valóság átalakítása az aktuális érdekeknek megfelelően a történelemírás kezdetétől létező dolog. Szeretik az emberek a délibábos romantikát.
Érdekes dolog a múlt ismerete. Annyit tud belőle a történész, avagy a lelkes történelemkutató, amennyi hiteles forrás megismerésére van lehetősége lelkes kutatásai során. Amit nem ismer, az nem képezi a tudása részét és így nem is kérdőjelezheti meg, vagy nem is fogadhatja el az ismereteit nem képező soha nem látott anyagot.

Ugyan a forrásokkal is érdemes forráskritikával élni, mert bizony-ugye, hogy nem meglepő?- azokat is hamisítják/hamisították. Szóval, mint a jelenünkben, úgy a múltunkban is sok az ellentmondás és a furcsaság.
Hagy hozzak erre csupán egyetlen alig ismert példát:

Szent István király intelmeiről,- melyet fiának, Imre hercegnek írt- biztosan mindenki hallott. Arról azonban kevesek, hogy a bizánci mintájú (!) „császártükör” mintáját hajazó Intelmek-et a XV. században lelték fel Bécsben a Habsburgok. A megtalálást megelőzően senki sem hallott magyar honban az istváni intelmekről. Az írás nyelvezete XII. századi latin nyelvű és, ahogyan a szakértők egy része mondja; csipetnyi korabeli magyar vonatkozása sincsen. Néhány kutató szerint valahol a Rajna mentén írták egy tartományi úr (burgundiai, lotharingiai?) trónörökösének.
A másik teória szerint III. Béla királyunk íratta az intelmeket 1181-ben, mert az ő idejében fennállt társadalmi-gazdasági állapotot tükrözi az anyag. Egyébként sincs semmilyen bizonyíték, hogy István király íratta a művet Hartvik püspökkel, vagy Asztrik érsekkel a fiának, mert senki sincs megnevezve a ránk maradt írásban és semmilyen évszám sem szerepel benne. A tudomány sem tud igazságot tenni, mert az Intelmek születését nem tudja pontosabban meghatározni a XI-XII.- századnál.

Ugye, hogy milyen érdekes felvetéseket tartalmaz a fenti gondolatmenet? Ki tudja már, hogy mi az igazság? Banális hazugság vagy valóság?

Hogyan is mondotta Szókratész, mikor élete vége felé felismerte az örök érvényű igazságot; „tudom, hogy semmit sem tudok”. Pediglen ő volt az ókor egyik legnagyobb bölcse…
Bizony!

-zcsf-

Rovatok: 
Történelem
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1