Navigáció

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók.

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Történelem

1804. december 8. | Damjanich János születése

„Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!” 
(Damjanich utolsó szavai)

1848. december 7. | Bem veszi át az erdélyi hadsereg irányítását

„Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga.”
(Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg)

Közzétették az ’56-os megtorlások karhatalmi vezetőinek életútját

A karhatalom vezetői, 1956-1957 címmel közzétette honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az 1956-os forradalom utáni megtorlásban közreműködő alakulatok vezetőinek karrierútjait – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.
 

Embertelen körülmények, hideg és halál – ma van a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja

A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről mintegy 800 ezer embert hurcolhattak a Szovjetunióba, ahonnan csak átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek haza, ha túlélték az embertelen körülmények közötti megpróbáltatásokat. Az Országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt térhetett haza a Szovjetunióból.

Bűnös városba vonult be Horthy

1629. november 15. | Bethlen Gábor halála

Szerző: Tarján M. Tamás 

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

1871. november 14. | Id. Andrássy Gyula lesz a Monarchia külügyminisztere

Szerző: Tarján M. Tamás

„Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsesége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.”
(Mikszáth Kálmán jellemzése Andrássyról, Vasárnapi Újság 1906. december 9-i számában)

Proksáné Farkas Júlia: Az én 56-om

60 Év távlatába tekintek vissza.  Szinte előttem folynak az események… Múlt évben, 8.-ban március 15-én egyedül én tűztem fel a nemzeti kokárdát, s úgy mentem iskolába. Az osztálytársaim nevetve kuncogtak. - te ünnepre készültél? - kérdi a legkotnyelesebb közülünk - .

1690. augusztus 21. | Thököly Imre győzelmet arat a zernyesti csatában

Szerző: Tarján M. Tamás

„Hogy én rám senki ne panaszkodjék, hogy az ország generálisa lévén, elbúttam, ím ezt a fehér szakállamat ide kegyelmetek közibe hoztam, s kész vagyok itt is meghalni.”
(Teleki Mihály, Erdély főgenerálisa a zernyesti csata előtt)

1938. augusztus 21. | Horthy elutasítja Hitler „csehszlovákiai ajánlatát”

1938. augusztus 21-én, a Horthy Miklóssal folytatott tárgyalások során Adolf Hitler ajánlatot tett Magyarországnak Csehszlovákia felosztására. A kormányzó elutasította a német diktátor által felkínált lehetőséget, ezzel – egyelőre – megóvta az országot a háborútól, és keresztülhúzta Hitler közép-európai hódító terveit is.

1277. július 13. | IV. László szövetséget köt Habsburg Rudolffal

1277. július 13-án kötött szövetséget Bécsben IV. László magyar király (ur. 1272-1290) és I. Habsburg Rudolf német-római császár (ur. 1273-1291) II. Ottokár cseh uralkodó (ur. 1253-1278) ellenében. A két koronás fő szerződése, majd – ennek folytán – a szövetségben megvívott győztes második morvamezei csata alapozta meg a Habsburg-dinasztia felemelkedését, és későbbi világtörténelmi jelentőségét.

1795. július 12. | Sándor Lipót nádor halála

1795. július 12-én vesztette életét Habsburg-Lotharingiai Sándor Lipót, I. Ferenc magyar király (ur. 1792-1835) öccse, Magyarország nádora. A főherceg Laxenburgban, egy pirotechnikai baleset során szerzett súlyos égési sérüléseket, ezek okozták aztán a halálát.

1848. július 6. | Baross Gábor születése

Szerző: Tarján M. Tamás

„Nem kicsinyes pártpolitikai, vagy önző célokért való küzdésben látta ő a képviselői kötelességek teljesítését, hanem abban a törekvésben, mely mindenben a nemzetnek akar hasznára válni.”
(Petrasovics László jellemzése Baross Gáborról)

1437. július 6. | A kolozsmonostori egyezmény megkötése

1437. július 6-án kötötték meg az erdélyi nemesek és a parasztfelkelés vezérei a kolozsmonostori egyezményt, melyben a fellázadt jobbágyok számára számos kedvező intézkedést helyeztek kilátásba. A szerződés pontjai sosem léptek életbe, a Budai Nagy Antal által vezetett fegyveres harcot ugyanis az erdélyi rendek – Csáki László vajda irányításával – 1438-ra sikeresen leverték.

Már az ókori görögök is megemlékeztek az édesanyákról

Május első vasárnapján, idén május 1-jén ünnepeltük az édesanyákat: az anyák napja mintegy száz éve része az ünnepnapoknak. Magyarországon Európa számos országához hasonlóan az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése.

1445. április 18. | Hunyadi János erdélyi vajda Vitéz Jánost ajánlja a váradi püspökségre

1445. április 18-án ajánlotta Hunyadi János vajda és főkapitány a Várna melletti, előző évben elvesztett ütközetben elesett váradi püspök székének betöltésére Vitéz János prépostot, a humanizmus egyik legjelentősebb magyarországi képviselőjét.

1921. március 26. | IV. Károly először tér vissza Magyarországra

Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, mely Magyarország jövendő államformáját megállapítja.”
(Részlet az 1918. november 13-i eckertsaui nyilatkozatból)

Piramistemető Meroéban

Meroé ókori romváros Núbiában, a mai Szudánban a Nílus keleti partján, mintegy 200 km-re északkeletre fekszik Kartúmtól. A város romjai Kabushiya, a temetők pedig Begrawiyahfalu közelében találhatóak. Az utóbbi nevet szintén használják a lelőhelyre. Meroé a Kr. e. 8. – Kr. u. 4. század között létező Kusita Királyság egyik legfontosabb központja, majd a meroitikus kor alatt a fővárosa volt.

1919. március 21. | Kikiáltják a magyarországi tanácsköztársaságot

1919. március 21-én kiáltották ki Budapesten a tanácsköztársaságot, létrehozva a proletárdiktatúrát, ahol a hatalom a Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP) illette meg.

1321. március 18. | Csák Máté felvidéki kiskirály halála

1321. március 18-án halt meg a legnagyobb magyarországi kiskirály, Csák Máté trencséni nagyúr.

Oldalak

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1