Navigáció

Akkreditált Képzés

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Fotó:
Pusztai Sándor


Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Történelem

175 éve pusztított az árvíz - Wesselényi Miklós

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pestioldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen.

165 éve győzött a bécsi forradalom

Az első bécsi forradalom 1848. március 13-án robbant ki, egy Metternich kancellár menesztését követelő tüntetés folyományaként. Az utcai harcok és az azt követő szembenállás során a bécsi népnek (köztük a nagyon fontos szerepet játszó egyetemistáknak) sikerült elérnie, hogy új kormány álljon fel, sőt, Ferdinánd császár alkotmánytadott, és megígérte, hogy 1849. január elsejétől megszűnik minden jobbágyi szolgáltatás az egész Habsburg Birodalomban.

Az első „pápalátogatás” Magyarországon

Szinte természetesnek hat napjainkban, hogy a római pápa utazik. Apostoli látogatásai során számos országot felkeres, hogy közelebbről is megismerkedjen az ottani viszonyokkal. A középkorban mindez nehezen volt kivitelezhető, de volt, akit nem hátráltattak a logisztikai nehézségek.

„Mélységes megrendeléssel…” – Sztálin halálhírének fogadtatása

A sztálinisták megrendülten gyászoltak, a „reakciósok” megkönnyebbüléssel fogadták Sztálin halálának hírét Magyarországon. Eörsi István verset írt, ő később „antikommunista” politikussá avanzsált; Peyer doktor viccelődött, amiért másfél évet ült.

Hogyan halt meg Sztálin?

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. március 5-én Sztálin elvtársnak, „Lenin fegyvertársának, aki a zsenialitásának és ügyének zászlóvivője volt, a kommunista párt és a Szovjetunió bölcs nevelőjének a szíve megszűnt dobogni”.

Bakócz Tamás, az 1513-as pápaválasztás esélyese

A félezer éve zajlott konklávén komoly esélyei voltak a pápaságra a magyar bíborosnak, Bakócz Tamásnak. Az 1513. március 11-én tartott választáson végül alulmaradt Giovanni di Medicivel szemben, aki X. Leó néven lépett a pápai trónra.

Budapest, Lipótváros, 1946. február 28 – Vitéz ómoraviczai Imrédy Béla kivégzése

Vitéz ómoraviczai Imrédy Béla (Budapest, 1891. december 29. – Budapest, Lipótváros, 1946. február 28.) gazdasági szakember, politikus, pénzügyminiszter, miniszterelnök, Jászberény és Pécs országgyűlési képviselője.

A Reichstag felgyújtása: 1933. február 27.

A Reichstag felgyújtása (németül: Reichstagsbrand) a német parlament épületét pusztította el 1933. február 27-én. A gyújtogatást egy magányos holland kommunista, Marinus van der Lubbe követte el, aki semmilyen párttal nem állt kapcsolatban, ám igencsak bántotta a munkásosztály helyzete, így az épület felgyújtásával kívánt tiltakozni, és ellenállásra serkenteni a munkásokat.

1945 január 30. – Emékezzünk ! A világ legnagyobb hajó katasztrófája. A „Wilhelm Gustloff” elsüllyesztése

Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és „Wilhelm Gustloff”? Szinte mindenkinek, aki a “hivatalos történetírás” műveit olvassa, annak a világ legnagyobb hajó katasztrófájaként rögtön a „Titanic” története jut az eszébe.

Pap Gábor: 10 időszerű óvás a Szent Koronával kapcsolatban

1.) ... hogy a magyar Szent Korona alsó és felső része független egymástól, hogy, az előbbi "corona greca" (görög korona), az utóbbi "corona latina" (latin korona) néven önálló egységet képezvén, eredetileg külön-külön szerepeltek, mint koronák (vagy mint egyéb tárgyféleségek).

Hunyadi Mátyást 1458. január 24-én királlyá választják

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Apja Hunyadi János, a "törökverő", anyja Szilágyi Erzsébet. Gyermekéveit a család vajdahunyadi várában töltötte. A kornak megfelelő lovagi nevelést kapott (tanítója Vitéz János váradi püspök volt), de emellett humanista szellemben egyház- és államjogot, művészeti ismereteket, orvostudományt és latint is tanult.

Kiszely István - A svájci "Hun völgy"

"...pusztulunk veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk"
(Tompa Mihály: A Gólyához)

1301. január 14. Véget ért az Árpád-ház uralma

A hivatalos történetírás szerint az Árpád-ház (Turul-dinasztia) a "honfoglaló" magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád leszármazottainak uralkodása idején került sor a magyar királyság megalapítására. A honfoglalást követően, körülbelül 900-tól Árpád eltűnik a forrásokból, a Kárpát-medence valós hatalmi viszonyai, a kialakuló fejedelemségek kiterjedése és jelentősége ismeretlenek.

1688. január 14. Zrínyi Ilona

A császári haderők elfoglalják Munkács várát, amelyet Zrínyi Ilona védett hősiesen. Előzmények: Miután Thököly török fogságba került, Zrínyi Ilona ismét magára maradt két gyermekével a várban. 

1919.január 11. Erdélyt Romániához csatolják

1919. január 11. – Erdélyt Romániához csatolják.
A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. 
Területe 57 000 km².

Don-kanyar, 1942-43 – A 2. magyar hadsereg története

A német hadvezetés 1941 telén vereséget szenvedett Moszkvánál, így 1942-ben mind eddiginél nehezebb feladat hárult a szövetségesekre. A birodalomnak újabb seregekre volt szüksége. Wilhelm Keitel vezértábornagy – a német véderő főparancsnokságának egykori vezetője – 1942 január 21-én Magyarországra utazott a kormánnyal való tárgyalás végett.

Atilla, a szakrális király valódi portréja

A történettudomány elfogultságain, a szándékosan meghamisított, démonizált hun vezér képén és az egyéni értelmezéseken túl létezik Atilla király valódi mivolta. Vegyük számba a fellelhető valamennyi történelmi és spirituális kútfőt, miközben a megismerés őszinte szándéka vezérel bennünket!

1849. január 8. – A nagyenyedi magyarok kiirtása

Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett. Több mint 800 ember halt meg, amikor román népfelkelők lerohanták a várost.

Isten szava a magyar nép szava! Az ősi magyar népfelségjog virágzása és hanyatlása

Gyötrelmes kín, eszméletsújtó, kedv s lélekölő átok nem tudni, kik vagyunk! Nem tudni, kik voltunk, hogyan éltünk, hol éltünk, kik voltak őseink! Nem tudni, miféle igazságok szabták meg életüket s miként állták meg helyüket régmúlt idők ádáz viharaiban? És mit hagytak ránk örökül? 

Bíró József: A magyarság szabir-onougor eredete 14.bef. rész.

ATILLA VÁLOGATOTT GONDOLATAI

Ajánlás és tanács

Oldalak

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1