Navigáció

Akkreditált Képzés

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Impresszum

Gyöngyösi Zsuzsa
elnök, főszerkesztő
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
weboldal technikai karbantartó

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Fotó:
Pusztai Sándor


Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@fusz.hu
   Elnökség:
fuszelnokseg@gmail.com
   Weboldal működés:
polonkaiattila@fusz.hu

Jelenlegi hely

Történelem

Az öreg halász és a Szovjetunió – miért szervezte be Hemingwayt az NKVD?

Ernest Hemingway baloldali világképe kevesek előtt ismeretlen, a szovjet érdekek kiszolgálása érdekében végzett tevékenysége azonban sokakat megdöbbenthet. Nicholas Reynolds hadtörténész, az író régi nagy rajongója nemrég megjelent, Writer, Sailor, Soldier, Spy (Író, tengerész, baka, kém – utalás John le Carré magyarul Suszter, szabó, baka, kém címmel megjelent Tinker, Tailor, Soldier, Spy című művére) című könyvében – amely szinte azonnal a keménytáblás tényirodalmi lista 14. helyére csúszott fel – feltárja, milyen kapcsolata volt Hemingwaynek a szovjet titkosszolgálattal. 

Gulag​

Kevesen tudják, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Észak-Erdélyben még pusztítóbb volt a szovjet terror, mint a trianoni országrészben, ott ugyanis a szovjetek vérengzését tetézték a Vörös Hadsereg mellé csapódott román katonák kegyetlenkedései. Bár nem süthető bélyeg a teljes erdélyi románságra, mégis tény: Kolozsvárról és környékéről közel hatezer magyar férfit hajtottak el a Gulág-Gupvi táborokba, a román katonaság és a magyar-vagyonra ácsingózó helyi románok segítségével, egyharmaduk sosem tért vissza. A Gulág Emlékév zárónapján Kolozsváron több kutató és túlélő is megszólalt, a borzalmas történetet a témát régóta kutató Erdélyi Eszkimó Péter írta meg a PestiSrácok.hu olvasóinak.

Különös történelemértelmezés: lebukott a magyar holokausztkutató

Kezünk ügyébe akadt Karsai László – szakmai körökben a magyar holokauszt kiemelkedő kutatójának tartott – történésznek a 2016. november 18-tól elérhető, a Magvető Kiadó gondozásában megjelentett Szálasi Ferenc naplói (1942-1946) című igencsak vaskos könyve.

1919. március 6. | A Kommunista Internacionálé megalapítása

Szerző: Tarján M. Tamás

„Amikor fellógatjuk a kapitalistákat, ők adják majd el nekünk a kötelet.”
(Sztálin)

5000 gyermek is áldozatául esett a történelem legnagyobb vízi katasztrófájának

Hetvenkét éve, 1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német hajót. A jeges hullámokban kilencezernél több ember lelte halálát, ez a történelem legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófája, amely mellett eltörpül még a Titanic balesete is.

Az ENSZ, 1956 és egy rejtélyes halál

Povl Bang-Jensen dán diplomata a magyar üggyel foglalkozó ENSZ-vizsgálóbizottság munkatársa volt, s 1959 novemberében holtan találták egy New York-i parkban. Halála körülményei máig tisztázatlanok. Csak az biztos, szembe ment az ENSZ és annak főtitkára, Hammarskjöld politikájával, amely elaltatta a magyar forradalom és az azt követő megtorlások vizsgálatát. Nagy András író, évtizedes történeti kutatásainak végén könyvet írt a Bang-Jensen-ügyről. A hvg.hu a szerzőt kérdezte.

1767. január 23. | Mária Terézia kihirdeti az úrbéri rendeletet

Szerző: Tarján M. Tamás

„Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk!”
(Mária Terézia)

18 alkalommal mérkőzött meg a törökkel, és mindannyiszor győzött

Az ő keze alatt kezdte hadiapródként a pályafutását a kor méltán legnagyobb magyar hadvezére Hunyadi János

Európa muszlim meghódítását szorgalmazta Bethlen Gábor

Bethlen Gábor nagyívű terveket küldött a szultánnak, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot, lerabolni Lengyelországot és Közép-Európát.

Aczél Endre főhadnagy Vietnamban – 1971-ben szemelte ki a hírszerzés

Lengyelország, Vietnam, Peking, London – Aczél Endre a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként bejárta a fél világot, és ennek a Kádár-rendszerben megvolt az ára. Az állambiztonsági iratok szerint már 1971-ben kikérte a III/I (hírszerzés) a fiatal újságíró anyagát, és bár az ügy folytatásának nincs nyoma a hiányos dossziéban, Aczél karrierje ezután végig felfelé ívelt – minden jel szerint a katonai hírszerzésnek dolgozott. Tulajdonképpen csak 1985-ben lett meleg a helyzet, de erről nagyon kevesen tudtak akkoriban: Aczél neve egy szigorúan titkos ügyben és ítéletben szerepelt. Belovai István kettős ügynök (1984-ben szervezte be a CIA) adta ki az amerikaiaknak Aczélt (is), aki a katonatiszt szerint a londoni HM-rezidentúra „megnyert embereként” „politikai és katonapolitikai információkat” szerzett Angliában. Aczél önéletrajzi műve szerint vietnami kiküldetése előtt lett a néphadsereg hadnagya, és a hírszerzés korábbi vezetője, Szűcs Ferenc mellett dolgozott. Ebben ő semmi különöset nem lát, néhány mozaikot összeillesztve azért másról árulkodik a kirajzolódó kép. Belovai versus Aczél: ki(k) az igazi hazaáruló(k)? (1. rész).

Hová tűnt Petőfi a segesvári csata után?

A segesvári ütközet egyike volt az erdélyi hadjárat azon összecsapásainak, amelyekben a magyar hadsereg megkísérelte feltartóztatni az országrészt elárasztó orosz intervenciós erők előnyomulását. Bem József tábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka szellemes haditervet dolgozott ki. Ennek értelmében a Dobay József vezette kőhalmi különítményének, Kemény Farkas kolozsvári csapatainak és a Bem által vezetett csapatoknak három oldalról kellett volna megtámadniuk Lüders orosz seregét Segesvárnál. Csakhogy Dobayt időközben megverték az oroszok, Kemény csak augusztus 1–2-re ígérte megérkezését. Bem így körülbelül 3100 emberrel támadta meg Lüders háromszoros, tüzérségét tekintve kétszeres túlerőben lévő csapatait.

A Harvard is beszállt a magyarok elődeinek kutatásába

Kelet-Európa kora középkori történetében ma a magyarok elődeinek kutatása az egyik legperspektivikusabb kutatási terület, a Harvard Medical School genetikai laboratóriuma is részt vesz a leletanyag vizsgálatában - nyilatkozta a Figyelőnek Türk Attila régész.

1804. december 8. | Damjanich János születése

„Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!” 
(Damjanich utolsó szavai)

1848. december 7. | Bem veszi át az erdélyi hadsereg irányítását

„Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga.”
(Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg)

Közzétették az ’56-os megtorlások karhatalmi vezetőinek életútját

A karhatalom vezetői, 1956-1957 címmel közzétette honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az 1956-os forradalom utáni megtorlásban közreműködő alakulatok vezetőinek karrierútjait – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.
 

Embertelen körülmények, hideg és halál – ma van a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja

A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről mintegy 800 ezer embert hurcolhattak a Szovjetunióba, ahonnan csak átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek haza, ha túlélték az embertelen körülmények közötti megpróbáltatásokat. Az Országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt térhetett haza a Szovjetunióból.

Bűnös városba vonult be Horthy

1629. november 15. | Bethlen Gábor halála

Szerző: Tarján M. Tamás 

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

1871. november 14. | Id. Andrássy Gyula lesz a Monarchia külügyminisztere

Szerző: Tarján M. Tamás

„Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsesége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.”
(Mikszáth Kálmán jellemzése Andrássyról, Vasárnapi Újság 1906. december 9-i számában)

Proksáné Farkas Júlia: Az én 56-om

60 Év távlatába tekintek vissza.  Szinte előttem folynak az események… Múlt évben, 8.-ban március 15-én egyedül én tűztem fel a nemzeti kokárdát, s úgy mentem iskolába. Az osztálytársaim nevetve kuncogtak. - te ünnepre készültél? - kérdi a legkotnyelesebb közülünk - .

Oldalak

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1