www.fusz.hu hu www.fusz.hu www.fusz.hu Független Újságírók Szövetsége http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11897 Ezen a héten is jó szívvel ajánljuk mindenkinek műsorunkat. Lesz beszélgetés a már jól megszokott stúdiónkból a Hangraforgó együttessel, akik magyar költők verseit zenésítik meg magas színvonalon. ezekből néhányat hallhatunk is a műsorban http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11896 A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a SASFA szeptemberi vendége:   Dr. SALAMIN ANDRÁS író, helytörténész, magyar őstörténeti kalandozó                                   Az est időpontja:  2010. szeptember 29. szerda este hat óra. Helyszíne:  a Farkasréti Általános Iskola  Bp. XI., Érdi út 2.  Címe: "A svájci hun-völgy különös története "                                 Mindenkit szeretettel vár: a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete (a belépés díjtalan)    http://video.google.com/videoplay?docid=-6982470691549453144&q=source:016727362563964539006&hl=hu#   http://hu.wikipedia.org/wiki/Val_dAnniviers   http://www.mariaradio.hu/musorok/81 1944-ben született. Építőmérnökként és matematikusként szerzett egyetemi doktorátust és kandidátusi címet. Tíz évet a vízügynél, újabb tízet pedig egy építőipari tervezővállalatnál dolgozott. Az 1970-es Tisza-völgyi árvízről készített szakmai filmjével a Magyar Hidrológiai Társaság díját érdemelte ki. 1990-ben informatikusként vett részt a rendszerváltozás utáni első parlament legnagyobb pártjának infrastrukturális, szervezeti kialakításában - amiért aztán politikai támadások középpontjába került. 1994-ben elindította a Hegyvidékünk Gyöngyszemei c. kulturális-helytörténeti könyvsorozatot, amelynek már a 11. kötete készül.  2003-ban fiával öthetes kalandos utazásra ment az inkák földjére, Peruba és Bolíviába.  Ezt követte a Bolygónk Gyöngyszemei c. sorozat első könyvének: Inkák földjén c. könyv kiadása, s már készül a sorozat második kötete: a magyar őstörténet színes olvasókönyve: Az utolsó honfoglalás (A svájci hun-völgy különös története - magyar őstörténet színes képes kalandozással - 2 kötetben, - 800 oldal, 1500 színes képpel-térképpel) címmel. Hun-völgyi leszármazottként kutatta őseink múltját a hun-völgyben és idehaza. Az elmúlt években elindította az Újkori Történetek könyvsorozatát, ennek keretében két novelláskötete jelent meg már Igazszólások címmel, 100-100 különös történettel az elmúlt fél évszázadból - készül a harmadik 100 novella kiadása. http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11895 Tisztelt Hölgyem!Uram!Tájékoztatjuk Tisztelt Szerkesztőségüket, hogy a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért  felmérést készít a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások állapotáról, illetve arról, hogy a vállalkozók milyen azonnali intézkedéseket várnak a kormánytól azért, hogy túléljék az előttünk lévő, számukra válságosnak ígérkező hónapokat, hogy cselekvő részesei lehessenek a kabinet a magyar gazdaságot talpraállító víziójának. Híradásaik, tudósításaik során Önök is sokszor számoltak be a kifizetés nélkül maradt vállalkozók kálváriájáról, elég, ha a Hajdúbét, a Megyeri híd, a 43-as út, vagy a Corvin Sétány projekt botrányos ügyeire gondolunk. Ezek a minden jóérzésű embert felháborító történetek úgy jelentek meg a sajtó hasábjain, és a riportokban, mint egyéni sorstragédiák, holott ez általános jelenség, a magyar mikró, kis- és közepes cégek kifizetelen járandósságaik, lehetetlen vállalkozói körülményeik miatt naponta vívják élet-halál harcukat. A KSH adatai alapján a hazánkban működő cégek 99,8 százalékát a mikró, kis- és közepes vállalkozások teszik ki, melyek a foglalkoztatás 71 százalékáért felelnek. Ezen belül is 90 százalékot meghaladó azon cégek aránya, melyek 10 főnél kevesebb dolgozót alkalmaznak. Amennyiben a hazai vállalkozásokra szeretnénk alapozni a magyar gazdaság talpra állítását, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állapotban vannak ezek a cégek, és jelen helyzetükben képesek lesznek-e megőrizni a meglévő munkahelyeket és újakat létrehozni? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk a kérdőív segítségével, mely reményeink szerint látleletét adja majd a hazai vállalkozások jelenlegi állapotának, de egyben megmutathatja azt az utat, mely a túléléstől a talpra álláson keresztül a magyar cégek megerősödéséig vezet, hogy betölthessék azt a társadalmi feladatot, melynek segítségével elindulhat majd a hazai gazdaság szekere és a foglalkoztatás számottevő növekedése.   A kérdések összeállításánál  segítségünkre voltak, valamint a  kérdőívek feldolgozását  végzik: Dr. Csath Magdolna egyetemi tanár, közgazdász, illetve a Kodolányi János Főiskola hallgatói, tanárai.  Az eredményeket a feldolgozás után nyilvánosságra hozzuk, illetve tájékoztatjuk róla Önöket is. A kérdőívet mellékeltük, illetve honlapunkról is letölthető: http://www.mmv09.hu/news.php   Tisztelettel: Mészárosné Győrvári Bella, MMV társalapító                   +36 20 366 4865                    epitesz@gyor.net                    www.mmv09.hu http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11894 Őszentsége a XIV. Dalai Láma a száműzetésben élő tibeti kormány megalakulásának 50. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget szervezett Indiában, Karnátaka államban, 2010. szeptember 1-4. között. Az Európai Parlament Tibet Munkacsoportjának tagjaként Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is meghívást kapott a száműzött tibeti kormány rangos eseményére, amelyre a világ számos pontjáról érkeztek a Tibet ügyét támogató küldöttek. Az esemény szeptember elsején egy hálaadó buddhista szertartással kezdődött, amelyen a Dalai Láma évtizedek óta a tibeti autonómiáért folytatott békés, erőszaktól mentes törekvéseit méltatták. Szeptember 2-án, Bylakkupe városa mellett a Sera Jay Kolostorban mintegy húszezren gyűltek össze a tibeti demokrácia 50. évfordulójának megünneplésére. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az erdélyi magyarság nevében köszöntötte Őszentségét a Dalai Lámát, a tibeti kormány képviselőit, az indiai kormány államminiszteri rangban megjelent képviselőjét és a nagyszámban jelenlévő vendégeket. Ünnepi beszédében a kisebbségben élő közösségek legfontosabb értékére, a kitartásra hívta fel a hallgatóság figyelmét. "Közösségeink fennmaradásának és jólétének érdekében a célkitűzéseink megvalósítására mindig új lehetőségeket kell találnunk. A legnagyobb reménytelenségben is meg kell probálnunk a lehetetlent "- hangsúlyozta Sógor Csaba. Beszédében elmondta, az erdélyi magyarság sokra értékeli a tibetiek küzdelmeit, amelyet hosszú évtizedek óta az emberi jogokért, a demokráciáért, a szabadságért és az autonómiáért vívnak. "Egy állam demokráciája ott kezdődik, ahol a kisebbségben élő közösségeknek autonómiájuk van, ahol nem létezik halálbüntetés, és ahol tisztes párbeszédekkel oldják meg a vitás kérdéseket " " emelte ki a modern demokrácia alapjait az EP-képviselő. Sógor Csaba a nap folyamán részt vett a 133 tagot számláló Képviselők Nemzetközi Hálózata Tibetért (International Network for parliamentarians on Tibet " INPaT) civil szervezet ötödik ülésén is. Az ülés keretében döntés született arról, hogy az INPaT fellép Tibet településeinek újraélesztése, az emberi jogok és az önrendelkezés problémájának megszüntetése érdekében. Az INPaT tagjai határozatban rögzítették azt is, hogy Kínát felkérik a Tibettel való tárgyalások újrakezdésére. Az indiai látogatás utolsó napján Sógor Csaba részt vett a Namdroling Kolostorban szervezett, a Ngagyur Nyingma buddhista egyetem diplomaosztó ünnepségén is, ahol a végzős hallgatók személyesen a Dalai Lámától vehették át okleveleiket. * * * Tibet kínai 1959-es megszállását követően, az emigrációba kényszerült 14. Dalai Láma Indiában, Dharamszala városában telepedett le. Hosszú évtizedek óta autonómiáért, erőszakmentességért és békéért küzd Indiába menekült honfitársaival együtt, készül, és hisz a visszatérésben. Száműzetése után hamarosan felállította a Tibeti Nép Képviselőinek Gyűlését, amely parlamentként, havi rendszerességgel ülésezik, illetve létrehozta a Központi Tibeti Adminisztráció (KTI) nevű emigráns kormányt. A tibeti vezetők véleményét figyelembe véve, a Dalai Láma kidolgozta az eljövendő szabad és független Tibet alkotmányát, amelyet 1960. szeptember 2-án hirdetett ki. erdely.ma http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11893 Százhatvan éve, 1850. szeptember 8-án született Blaha Lujza színésznő, a "nemzet csalogánya", akinek nevét őrzi Budapest egyik legforgalmasabb tere. Édesapja Reindl Sándor honvéd őrmester, édesanyja Ponti Lujza színésznő. Reindl Sándor nagyváradi érettségi bizonyítvány megszerzése után, 19 évesen, belép a császári hadseregbe. Nyíregyházán állomásozott a délceg katonatiszt, aki messzeföldön híres volt nótázásairól, s egy kirándulás alkalmával találkozik Ponti Lujza színésznővel s egymásba szeretnek. Mindkét oldalon ellenezik a szülők a házasságot, ám a szabolcsmegyei Pazony községben, 1848. február hó 24.-én mégis megköttetik az. Reindl kauciója nem lévén, kilép a császári hadseregből, ám három hét múlva a szabadságharc szele végigsöpör szabolcson is, s a haza védelmében beáll huszártisztnek. Reindl Sándor szabadságharcos őrmester az 1849-es fegyverletételt követően, sokakhoz hasonlóan bujdosásra kényszerül, és a bujdosás egyik állomásaként találkozik, a Láng Boldizsár vezette vándor színházi társulattal. Befogadják és Várai Sándor álnéven színésznek áll. Feleségével együtt járják a felvidéket a társulattal. Losoncról tart az ekhós szekérkaraván Rimaszombat felé, amikor a várandós Ponti Lujza Rimaszombat első lakóházában, Marczel József csizmadia-mester házában, megszüli kislányát, Reindl Ludovikát. születési anyakönyvi kivonat pontos szöveg másolata: 1850. 8. Septembris. Ludovica, Parentes: Alexander Reindl. et. Aloise Ponti: cath. theatrista, Patrini: Ladislaus Török, Francisca Darvas. Rimaszombat, 29, Septembris Stephanus Findura administrator. Édesanyja után mindenki Lujzinak hívta, amit élete végéig meg is tartott. A társulat szinte saját gyermekének tekinti. Prielle Cornélia, aki szintén ennek a színtársulatnak a tagja, ölében dajkálja. Öt évesen már apróbb színpadi szerepeket kap. Gyerekkora a vándor társulattal telik, csillagos ég kísérte tavaszon épp úgy, mint a csikorgó hidegű teleken. Egyre több szerephez jut, és kiváló énekhangja révén sikereket arat. "Cukorbaba"-ként emlegetik ám a cukorbaba élete csupa nélkülözés és létbizonytalanság. " Két dologra vágytam - nyilatkozza később a kezdetekre utalva Blaha - Cipóra és Cipőre... annyit tudok, hogyha ha belesülök, nem kapok vacsorát. Ezt apa minden nap tízszer is elmondta. Ettől félek a legjobban, és a borzasztó félelem miatt nincs lámpalázam" A "dalos Lujzi", ahogy hívják vándorszínész társai, hétévesen még nem jár iskolába, írni olvasni Kápolnai János énekestől tanul. Édesapja álnevét választja vezetéknévül, s Várai Lujzaként lép fel. Édesapja 1856-ban Kassán, előadás közben meghal (Lujzi hat és fél éves). A fiatalon árvaságra jutott gyermeket 1857-től gyámapja, Kölesi Antal nevelte, aki Győrben a színház díszletfestője s maga is özvegy, s három gyerek apja. 1865-ig az Ő nevén szerepelt. Kölesi Lujzaként játszotta 1858-ban Győrött, Csabay Pálnál élete első felnőtt szerepét is. Rimaszombaton, majd tehetségét korán felismerve 1863 szeptemberében fellépett, s 10 sikeres napon át szórakoztatta csodagyerekként a budai Németszínház közönségét. Felszabadult, kedves, tiszta éneklésére felfigyel a szakma, és Sipos Károly színigazgató, a szabadkai színházba szerződteti a 15-éves Ludovikát, vagy ahogy a címlapokon akkor szerepel: Kölesi Lujzát. Az előadásokat katonazenekar kísérte, Blaha János vezényletével. Cseh származású (Jan Blaha) Osztrák katonaember volt, magyarul nem beszélt. Felismeri a tehetséget az ifjú színésznőben, s tanítatja és mai szóhasználattal élve: "manageli", az ifjú színésznőt. Blaha úr idővel feleségül veszi pártfogoltját (1865), s bár ifjú neje még két ízben házasodik később, hálából élete végéig a nevét viseli. (1875-ben hozzá megy Soldos Sándor földbirtokoshoz, majd 1881-ben Báró Splényi Ödön felesége lesz) 1866-ban Debrecenbe szerződik, 100 ezüsforint gázsival a 16 éves Blaháné. Debrecenben, aztán hamarosan országos hírű primadonnává érik tehetsége, s bécsi vendégjátéka kapcsán az osztrák operettvilág színpadi köreiben is elismerést vált ki. Szerződést ajánlanak a Carelteather-be, de Blaháné kijelenti, hogy magyar színésznő kíván maradni. Visszatérve Debreceni éveihez, itt Nagyvárad és Debrecen közönségének kedvence lesz, a közben 19 évesen, 1869-ben megözvegyülő Blaháné. A pesti Nemzeti Színház igazgatója, a nagyhírű szerző és színész: Szigligeti Ede, igazgatása alatt áll. Szigligeti hall a dereceni nevezetes Blaháné felől, s leküldi rendezőjét Paulay Edét "vizitre", majd 1870 januárjában maga is megnézi, és szerződést ajánl fel színházában Zichy Jenő támogatásával, s így a 21 éves Blaha Lujza a nemzeti Színház tagja. Szigligeti Ede által küldött megkereső levél szövegmásolata: Nemzeti Színház - 329/1870. szám. T. cz. Blaháné- kölesi Lujza asszony Ő nagyságának Debrecen. A Nemzeti Színház ideiglenes igazgatóságának rendeletéből van szerencsém Nagyságodat a pesti nemzeti Színházhoz lehető legrövidebb idő alatt történendő s állandó szerződtetésre vezethető vendégszereplésre kérni fel. Ha az igazgatóság szándéka Nagyságod óhajtásával találkozik, úgy méltóztassék kijelenteni a darabokat, melyekben föllépni kívánna s meghatározni az időt, melyben Pestre jöhetne. Nagybecsű válaszát kérve, megkülönböztetett tisztelettel maradtam Pesten, február 4.-én 1870. Nagyságod alázatos szolgája Csepregi Lajos. Első fellépését, mint a Nemzeti Színház tag: - 1871. május 7.-én, vasárnapi napon, a "Tündérlak Magyarhonban" c. népszínműben Marcsa szerepét, soha sem felejti el. Rengetegen érkeztek Debrecenből és Nagyváradról, félő volt, hogy botárnyba fullad, a "hűtlennné" lett debreceni sztár első pesti szereplése. Az előadás végén csend fogadta a tapsrendre kijövő művészeket, ám fütty helyett ováció fogadta végül a primadonnát, s ezzel megindulhatott karrierjének második nagy korszaka, a pesti Nemzeti Színházban. Budapest némi "ellenállással" fogadja a primadonnát, de egyszerű, üde játéka hamar áttöri ezt az ellenérzés és igen gyorsan rabul ejti a pesti nézőközönséget. A sajtó erős kritikával mérsékeli az előadások kirobbanó sikereit. Darabról darabra azonban a sajtó is elismeréssel szól Blaháné, rabulejtő tehetségéről. "... Blahánénak, a Nemzeti Színház oly általánosan, s oly méltán kedvelt népszínmű-énekesnőjének a Finom Rózsi nem egyetlen kitűnő szerepe. Valamennyi népszínműben Ő a királyné parasztruhában, még a "Nagyapó"-ban is, ahol mint parasztlány a legkedvesebb, A "Szökött katona" Julcsájában a czifra pesti ruhából visszavágyik a falusi ingvállba s a városi társalgásnál sokkal jobban rámegy a szája a nemzeti dalra. A "Huszárcsíny" markotányosnéja, a "Tündérlak" Marcsája, a "Csikós" Rózsija s a többi mind, mind oly nekivalók, mind oly egész, oly kedves bennök, hogy aki látta, s hallotta, sohase megy ki a fejéből. A "Háromszéki lányok" Katicája, a székely katona-lányok eredetiségével lep meg, mely székelyes kiejtésében épp oly határozottan nyilatkozik, mint gyönyörű dalaiban. A "Panna-asszony" Ceciljeként légies finomságával igazi természetességet egyesít." - Vasárnapi Újság - 1875 - januári száma. 1875. augusztusában Egerben vendégszerepel, s ezen közben megismerkedik runyai Soldos Sándorral, miskolci földbirtokossal, aki megkéri a kezét. 1875. szeptember 20.-án, a Budapesti belvárosi templomban hatalmas érdeklődés közepette házasságot köt Soldossal. Innentől fogva Soldosné Lujza néven szerepel a színlapokon. 1875-ben felépül a Népszínház a mai Blaha Lujza téren, később Nemzeti Színházként is szerepel ugyanez az épület, melyet a Metró építéskapcsán bontanak le az 1960-as évek közepén. Ebben a Népszínházban lett aztán a népszínműveknek első sztárja Blaha Lujza idővel. Azt a helyet, ahol ez a Népszínház állt, (addigra már javában Nemzeti Színháznak nevezték), ezt a teret a főváros Blaha 70. (1920), s születésnapjának tiszteletére, róla nevezte el. Lakásának erkélyéről odalátott a színházára. A Népszínház felépültével a Nemzeti kettéválik. A prózai tagozat marad a Nemzeti épületében, míg a népszínmű, és a zenés műsorok a Népszínház szinpadaira kerülnek. Öt évi 8000 forint fizetéssel leszerződik a Népszínműhöz. Tóth Kálmán: "Az ördög párnája" c. bohózattal kezd a Népszínműben, majd tengernyi szerep várja, amelyekben zajos sikereket arat. Lecoq:"Angot asszony lánya" első operett fellépése, amelyet számos követ. A népszínmű nemzeti jellege szemben állt a francia és német és osztrák operettekkel, amik viszont igen kedveltek voltak akkoriban. Blaha elvitathatatlan érdeme ezen operetteknek magyar közvetítésében van. Az addigra már Pest városában három jól működő németszínház ellensúlyozása a Nemzeti és a Népszínházra hárult. Blaha mindenkit elvarázsoló személyisége, énektechnikája valósággal áthódította a közönséget ezekből a német színházakból, és a tulnyomórészt németül beszélő Pest közönségénél a magyar érzés és kultúra iránti olthatatlan szeretetet támasztotta fel, hamvadó poraiból. "Itt mutatkozik Blaháné nagy kultúrális munkája, amely túlemeli Őt a még oly ünnepelt színészek sorából is és valóban a nemzet csalogányává avatja. Pest németajkú lakossága tódul a Népszínházba magyar dalra, magyar szóra. Az Ő páratlan művészete nagyobb kultúrmissziót teljesített a maga idejében, mint egy sereg törvény, amely az új Magyarország s főleg az új Budapest megmagyarosításán munkálkodott" - írja visszaemlékezésében, a Nemzeti Színház egykori igazgatója, Porzsolt Kálmán 1926-ban. Operett, népszínmű, opera, dráma mindegy volt Soldosné tarolt, sikert sikerre halmozott, az évek során. "Isten kegyeltje volt és úgy élt a reája bőségesen kiáradó malaszttal, hogy belőle ezreknek juttatott." 1879-ben négyévi házasságot követően, békében elválik Soldostól. Ez időtájt vitába keveredik az új igazgatóval, aki túlzottnak tartja anyagi követeléseit. Evva Lajos, számos ifjú színésznőt szerződtet Soldosné "egyeduralmának" oldására. A közönség nyomására a bizottmány kötelezte Evvát, hogy egyezzen meg Blahánéval. Így Blaháné új feltételekkel, 14 000 forintért 10 hónapi fellépéssel a Népszínház társulatának tagja marad. Közben több külföldi turnén vesz rész. Párizsi fellépései kapcsán írja a Le Figaro: "...Szép asszonyom, jöjjön ki Párizsba és tanítsa meg a francia színésznőket, hogyan kell francia operettet játszani..." 1880as év végén gyöngyösi jótékonysági koncerten megismerkedik Báró Splényi Ödönnel, s 1881 február 26.-án megesküsznek. 1883 májusában hosszabb időt tölt bécsben, előadások sorát adja, a kritika a legmagasabb dícséretben részesíti. 1885-ben egy rövid évad erejéig a Várszínházhoz szerződik, majd visszatér 1885-ben a Népszínműhöz. 1886-ban a szerb háború idején jótékonysági hangversenyt ad a sebesültek javára, s Milán Szerb Király Natália-aranyéremmel tünteti ki. Blaháné a népszínművekben állandó partnerével, Tamássy Józseffel 1871 -től játszott. Valahogy ketten valamilyen új minőség létrehozásban tudtak eggyé válni a színpadon, egymás mellet két csillag ragyogott a magyar színpad egén: Tamássy és Blaháné. Egymást erősítették játékukkal, és addig hazai pódiumon nem látható duett, szinte minden darabjában teltházas sikert hozott a Színházba. Egy napon Blaha állandó partnerét, Tamássyt szélütés éri 1887. június 16.-án, elszegényedve jórészt a kollégák jószívű adományaiból él, féligmeddig lebénultan, majd 1892. szeptember 8.-án 55 éves korában végleg eltávozik. Blahát szinpadi társának elvesztése mélyen érinti, Vidor Pál vidám személyisége pótolja a pótolhatatlant. 1887-ben megbetegszik, gyors orvosi beavatkozás menti meg életét. 1894-ben házat vásárol magának a visszavonulás éveire gondolva Balatonfüreden, az ideiglenes lakások, házak, bér helyiségek hontalanságait feloldva. Beleszeret a balatoni vitorlázásba, s "Olyan nincs" néven yach-ot vásárol. A Balaton levegője és a szabad szárnyalás a vízen, új távlatokat ad számára, és némiképp romló egészségi állapota számára, "ez a vizilevegő" jelentős változást eredményez. 1896-táján a visszavonulását tervezi, ám a majd 10 hónapos vidéki kőrútja során, soha nem látott ünneplésben van része, aminek hatására eláll ettől a tervétől. 1900-ban a Népszínház 25. éves fennállása kapcsán Díszelőadás-sorozatot tartanak, amelyeknek főszerepét Blaha adja, aki maga is 25 éves fennállását ünepeli hamarosan. A Blaha évforduló kapcsán előadott "Sárga csikó" c. népopera előadását követően az egyetemi ifjuság fáklyásmenettel hódolt az ünnepeltnek, míg I. Ferencz József koronás aranykereszttel tünteti ki, - a legnagyobb művésznőt, a magyar "bel canto" lángelméjét, a nemzet csalogányát - ahogy az a kitüntetéshez tartozó oklevélen áll. 1901-ben a Nemzeti Színház akkori igazgatója, Beöthy László, Keglevich intendáns javaslatára, Blaha Lujza kapcsán megteremti a "Nemzeti Színház örökös tagja" elnevezésű "intézményt", amelynek első tagjául választotják Blahát. Ez az intézmény állandó jövedelmet biztosít a tagjainak, életük végéig. (Tamássy féle sors elkerülése végett) 1901. júniusában Kassán, és augusztusban Balatonfüreden játszotta utolsó vendégszerepeit, továbbiakban a nyári vendégjátékoktól visszavonult. 1905.-ben Kada Elek:Helyre asszony c. darabjában játszik a Királyszínház színpadán, nagy sikert hozva a darabnak. 1906. novemberében Vidor Pál partnere, aki menetközben átvette a válságba került Népszínház igazgatását, öngyilkos lett a kusza színházi viszonyok miatt. Hosszas vajudást követően a Népszínházat összevonják a Nemzetivel, ami gyakorlatilag a népopera műfajának elhalását eredményezi. Blaha aki a népopera műfajában mozgott a legotthonosabban, most prózai szerepekben is bizonyítani kénytelen. 1909-ben Móricz: Sári biró-jában, vagy a "Lányom"-ban tündöklő alakítását a kritika és a nézők is egyaránt dícsérik. Férjének 1910-ben bekövetkezett halála azonban visszavonulásra készteti. Sokáig nem lép fel, s 1912-ben eljátssza a "Piros bugyelláris"-t néhányszor közkívánatra, majd utoljára Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom c. darabjában lép föl, ám Blaha visszavonulása miatt kell levenni a műsorról. Az I. világháború alatt néhányszor eljátszotta a Nagyamama-t, színházba azonban leginkább a Magyar Színházba járt ahol unokája Blaha Gitta szerelését követte nyomon.(Mikszáth:Szent Péter esernyője - női főszerep) Utoljára 1923-ban lép színpadra a Városi Színházban, a Népszínház nyugdíjasai tiszteletére rendezett ünnepségen, de itt nem énekel. A filmezéstől idegenkedett, zavarta a hangnélküliség, az erőteljes maszkírozás, a mozdulatok groteszksége. Visszavonulását követően egyszer mégis kamera elé áll. . 73 éves korában az Országos Színészegyesület örökös tagjává avatja. Tulajdonképpen 1914-től visszavonultan él, nővérével, majdan Manci nevű kis unokájával, Blatonfüredi házát eladva, az un. "Szelényi"-házban levő lakásában. Agyára húzódó betegsége egyre erősödött, szervezete legyengült, többnyire a lakásában élt. 1925. szeptember 25.-én ünnepelte meg a 75. születésnapját, cigányzenekar adott szerenádot, ám a nagyasszony hamar elfáradt, s visszavonult. Ablakából hosszan nézte egykori színházát. Egy végzetes tüdőgyullaldás vette le végleg a lábáról, amiből fölépült ugyan, de ágyhozkötötten élt attól fogva haláláig. 1926. január 18.-án, 76-éves korában távozott a színész "Nagyasszony". Blaha Lujza haláláról kibocsátott hivatalos gyászjelentés pontos szövegmásolata: A Nemzeti Színház igazgatósága és személyzete nagy megilletődöttséggel és szomorúsággal jelenti, hogy özv. miháldi báró Splényi Ödönné, Blaha Lujza, a Nemezti Színház örökös tagja, a koronás érdemkereszt stb. tuljadonosa, ez év január 18.-án délelött hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után csendesen elhunyt. Több mint öt évtizeden keresztül szolgálta a magyar színjátszást páratlan lelkesedéssel, odaadó szeretettel és a legszebb művészi eredményekkel. Temetése a Nemzeti Színház előcsarnokából lesz 1926. január 20.-án, szerdán délután 3-órakor és a megboldogult földi maradványait a Köztemető-úti temetőben, a székesfőváros által adományozott díszsírhelyen helyezzük örök nyugalomra. Budapest, 1926. január 18.-án Temetése az országban százezres tömegeket mozdított meg. Ravatalánál kétszáz-fős cigányzenekar búcsúztatta a Nemzet Csalogányát, Jókai és Ady nyughelye mellett kapott örök szállást. Temetése méltó volt a nemzethez, és leginkábbKossuth Lajos, Rákoczi Ferenc és Jókai temetéséhez fogható. A kultuszminiszter, a főpolgármesteren kívül, Horthy kormányzó megbizottja Kárpáthy Kamillo, s nyomában a teljes magyar színjátszás akkori aktív, a még élő nyugdíjasaival egyetemben követték a családot, nyomukban az ország távolabbi részeiből is idesereglettek tömege. Erdélyből, a délvidékről Szabadkáról és a felvidéki városokból külön csoport érkeztek a nemzet nagy asszonyától végső búcsút venni. ... És ha - amint érzem - az én jó közönségem haló poromban sem fog sajnálni tőlem egy virágszálat, itt adom tudtára, hogy hova vigye: Koszorús költőnk Jókai Mór sírjának szomszédságába, ahová magam kívánkoztam... Lejár az időm.. - írja naplójába zárásául ezeket a sorokat. Forrás: Blaha Lujza emlékalbum 1926, Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház. Tolnai Világlapja 1905-1926 közötti évfolyamai Vasárnapi Újság 1875-1878-1892-es évfolyamai Ország Világ folyóirat 1880-1882 közötti évfolyamai. www.szineszkonyvtar.hu http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=11892 Legkésőbb 2012 végéig egyetlen holdinggá olvadna össze a Fidesz legújabb tervezete szerint a jelenlegi 12 budapesti kórház. A tulajdonjog nem változna, a fővárosi önkormányzat lenne a száz százalékos tulajdonos. A Népszabadság információja szerint az átalakítás két lépcsőben történne meg, és mintegy másfél-két évet venne igénybe. Először négyes csoportokba tömörülnének az egészségügyi intézmények, majd ezek válnának egy nagy holdinggá 2012 végére. Az ötletet Pesti Imre vetette fel, aki sikeres választás esetén várhatóan az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes lesz. A terv szerint minden anyagi és gazdálkodási kérdést kivonnának a kórházak hatásköréből, így ott csak a szakmai feladatokkal kell majd foglalkozni. Valamint ugyancsak a terv része, hogy a következő négy évben a meglévő intézmények mellé még egyet építsenek a Megyeri-híd valamelyik lábához. Sok kérdésben még nincs végleges döntés - várhatóan csak a választások után születnek ezek meg -, így például kérdéses a Szent István kórház ügye, valamint a Fiumei úti traumatológiai centrum kapcsán is felmerülnek még kérdéss pontok. Van olyan javaslat, mely ismét kivenné ezt az intézményt a Péterfy Sándor utcai kórházból és ismét országos intézeti rangot adna a Baleseti Intézetnek. De a szívsebészeti ellátóhelyek számát is csökkentenék a tervezet szerint, hivatkozva arra, hogy az új technológiák miatt egyre kevesebb szívműtétre van szükség. Forrás: Medipress.hu elitmed.hu